A Chandra-röntgenobszervatórium 2002–2017 közötti mérései alapján első ízben sikerült kimutatni az Uránuszról érkező röntgensugárzást.
A Chandra-röntgenobszervatórium 2002–2017 közötti mérései alapján első ízben sikerült kimutatni az Uránuszról érkező röntgensugárzást.
Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Az ESA asztrometriai űrszondája adatainak feldolgozása során 12 úgynevezett Einstein-keresztet találtak.
A NASA Perseverance marsjárójával odaszállított Ingenuity helikopterrel ma megkísérelték a felszállást.
A Perseverance rover lehelyezte a Mars felszínére a kis Ingenuity „helikoptert”, így hamarosan, egy héten belül megpróbálkozhatnak a felszállással.
A NASA napfizikai szondája hintamanővert hajtott végre a Vénusz mellett, miközben látványos felvételeket készített a bolygóról.
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
A Mars kutatásának alapvető kérdése: hogyan védjük meg a bolygót attól, hogy földi mikrobákkal szennyezzük be.
Az amerikai Mars 2020 küldetés önjáró laboratóriuma sikeresen leszállt a Jezero-kráterben.
A NASA New Horizons szondájának mérései szerint az égi háttér kevésbé sötét, mint amire a csillagászok a lehetséges kozmikus fényforrások összegzése alapján számítottak.
A NASA április közepén tette közzé azt a karácsonykor készült fotót, amelyen a lefényképezett objektumnak csak a helye látszik.
A Hubble-űrteleszkóp indításának 31. évfordulója alkalmából a csillagászok egy ragyogó „celebcsillagot”, galaxisunk egyik legfényesebb csillagát örökítették meg, amelyet gázból és porból álló ragyogó köd vesz körül.
Egy új tanulmány szerint a mesterséges égitestek az eddig feltételezettnél nagyobb mértékben járulnak hozzá a fényszennyezéshez.
Ha egyszer elindul egy földközeli kisbolygó felé, a saját meghajtással dolgozó legkisebb önálló bolygóközi űrszonda lehet.
A Bajkonurból pályára állított műholdak közt volt a SMOG-1 és a GRBAlpha, mindkettő magyar vonatkozásokkal!
A Juno műszere a Jupiter sarki fényét vizsgálta, de véletlenül a képre került egy tűzgömb fényes felvillanása az óriásbolygó légkörében.
Egy tanulmány szerint a NASA-nak fokoznia kellene erőfeszítéseit ezen a területen, ha el akar jutni emberekkel a Marsra.
A NASA a Didymos kisbolygóhoz küldendő űrszondájának startját 2021 végre vagy 2022 elejére halasztja.
De most tényleg. A Hold túlsó oldalán.
Folytatódik a műholdseregek pályára állítása, a csillagászok továbbra is aggódnak megfigyeléseik zavarása miatt.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu