Persze nem mostanában, hanem a régmúltban. Geológiai nyomaik azonban máig megmaradtak.

Már most komoly fejtörést okoz a szakembereknek, hogyan elégíti ki a NASA mélyűri távközlési hálózata a várhatóan jelentősen növekedő kommunikációs igényeket a Marssal.

A Kepler-űrtávcső a kényszerűségből módosított K2 küldetés keretében többek közt a Neptunuszt figyelte.

Az azonos nevű, fémekben gazdag kisbolygóhoz küldendő amerikai űrszondát 2023 helyett már egy évvel korábban elindítanák.

Időnként vízpárából álló, ritka burok jelenik meg a Ceres körül. A NASA Dawn szondája megfigyelései alapján már sejtik, mi okozhatja az időszakos jelenséget.

Ötmillió évet szaladhatunk előre az időben az ESA videója segítségével. A Tejútrendszerben ezalatt (szinte) semmi sem változik. Nem csoda, galaxisunk története kétezerszer hosszabb.

Az asztrobiológusok még mindig az Europáról álmodoznak. Most éppen amerikai–európai összefogással szeretnének szondát küldeni a Jupiter jeges holdjára.

A NASA MAVEN szondájának mérései alapján (ismét) megállapították, hogy a Mars légkörét valaha a napszél fújta le.

Az ESA Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön.

A Cassini-űrszonda friss közeli képein szokatlan látványt nyújt a Szaturnusz Pan nevű holdacskája.

Marad a Ceresnél, lekapcsolják vagy tovább működik, esetleg odébbáll? A NASA rövidesen dönt.

A HXMT rövidítésű csillagászati műhold mellett három kisebb űreszköz is pályára került csütörtökön Kínából.

Az ESA egyik új kiadványa a jövő októberben a Merkúrhoz induló BepiColombo küldetést mutatja be.

Megjelent az európai XMM-Newton röntgencsillagászati műhold furcsa felmérésének második kiadása.

A mára szinte legendává vált Hubble-űrteleszkóp indításának 27. évfordulójára a csillagászok egy csodaszép spirálgalaxis-párról készítettek felvételeket.

Küldetése utolsó hónapjaiban váratlan feladat megoldására használják amerikai kutatók az ESA LISA Pathfinder űrszondáját: mikrometeoritokat vizsgálnak.

Példátlan manőversorozatot kezdett meg múlt héten a NASA Cassini-szondája: először, de nem utoljára, elrepült a Szaturnusz gyűrűrendszere és a bolygó légköre között.

Az űrtávcső infravörös spektrométere számára kifejlesztett új technológiával kijelölhetők a látómező azon pontjai, amelyekben észlelni akarnak – a többi pontban „becsukják az ablakot”.

Nanoműholdakról is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni. Különösen, ha hálózatban működnek: a BRITE konstellációt három ország hat műholdja alkotja.

A korábbi nyolc közül már csak három leszállóhely-jelölt maradt versenyben, amelyek egyike a NASA 2020-as marsjárójának úti célja lesz.