A japán Hayabusa–2 szonda felvételein jól láthatók annak a becsapódásnak a nyomai, amelyet áprilisban tudományos céllal hoztak létre a Ryugu kisbolygón.

A Mars körül keringő TGO szonda minden eddiginél részletesebb és átfogóbb képet készített a felszín alatti jég elhelyezkedéséről.

A mára legendás Hubble-űrteleszkóp indításának (1990. április 24.) 29. évfordulójára a NASA és az ESA egy újabb lélegzetelállító képpel lepte meg a nagyérdeműt.

Újabb felvételek és elemzések támasztják alá, hogy a NASA OSIRIS-REx szondájának nem lesz egyszerű dolga, amikor mintát kell vennie a Bennu kisbolygóból.

A készülő európai Jupiter-szonda, a 2022-ben induló JUICE kinyújtotta magnetométerének karját – egyelőre egy földi teszt alkalmával.

Az Egyesült Államokban növelik a plutónium űrkutatási célra történő termelésének tempóját, ami jó hír a bolygóközi küldetések tervezőinek.

Lélegzetelállító kép egy ütköző galaxispárosról, a Hubble-űrteleszkóptól.

A galaxisok folyamatosan ütköznek egymással, de néha ez a találkozás a kárukra válik. Most a csillagászok alaposan a dolgok mélyére ástak.

Nincs egységesen elfogadott szakmai álláspont arról, meddig tart a Föld légköre. Egy új kutatás eredménye szerint nagyobb, mint gondoltuk.

A NASA a korai világegyetemet és az élet eredetét vizsgálja a közeli infravörösben dolgozó új űrszondájával, amelynek indítását 2023-ra tervezik.

Két hónapos várakozás után az InSight szeizmométere felfogta az első, a Mars rengésére utaló jelet.

Mielőtt a NASA Cassini-űrszondája örökre elhallgatott volna a Szaturnusz sűrű felhői között, 2017-ben még egyszer elrepült a bolygó legnagyobb holdja, a Titan mellett.

A Ryugu kétségeket ébreszt a múltat és a jövőt illetően. Talán nem kisbolygók hozták a Föld vízkészletét, és talán a jövő űrhajósai sem a kisbolygókról szerzik a vizet.

A szakemberek küzdenek, hogy a Marson dolgozó amerikai szonda egyik fő műszere, a felszíntakaró szintje alá fúró berendezés elvégezhesse feladatát.

Az ESA ismert exobolygók kutatására épült űrtávcsöve idén október–november folyamán állhat Föld körüli pályára.

A kínai Csang'e-4 leszállóegység állomáshelyén harmadszor ment le a nap. A Jütu-2 holdjáró már elérte eredetileg tervezett minimális élettartamát.

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magjának kialakításában fontos szerepet játszott a mechanikai feszültség.

Megkezdte a munkát az InSight űrszonda egyik fő műszere, amellyel akár 3–5 méteres mélységig is lefúrhatnak majd a bolygó felszíne alá.

Ön szerint melyek azok a nagy tudományos kérdések, amelyekre a 2050-ig tervezendő űrküldetéseknek választ kellene adniuk? Most elmondhatja!

A csillagászok csak úgy hívják, hogy „a hold, ami nem is kellene, hogy ott legyen.”