Tavaly év végén, december 27-én soha nem látott erősségű kozmikus röntgen- és gammasugár-kitörés érte el a Földet. Okozója a Tejútrendszer távoli vidékén, ötvenezer fényévnyi távolságban levő különleges neutroncsillag volt.

A Markarian 421 jelű kvazár megfigyelése során a Chandra olyan galaxisközi anyagfelhőkre bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a „hagyományos” formájú (atomokból, ionokból álló) anyag jelentős hányada a galaxisok közötti térben található.

A Szaturnusz körül keringő űrszonda kitűnő állapotban van, s szorgalmasan küldi az adatokat és a képeket - például a holdrendszer egyes tagjairól.

A Hubble sorsa ismét (és egyre komolyabban) megpecsételődni látszik: a napokban előterjesztett új NASA-költségvetésben egy centet sem terveztek a javítására.

Egy új kutatás szerint a Plútó és a Charon hasonlóan alakulhatott ki, mint több mint négymilliárd évvel ezelőtt a Föld-Hold rendszer. A Kuiper-öv legnagyobb képviselőjébe egykoron egy méretben hasonló nagyságrendű másik kisbolygó csapódhatott.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával hosszú expozíciós idejű felvételt készítettek a 3C58 jelű szupernóva-maradványról.

Január 12-én startolt a NASA Deep Impact szondája, amely fél év múlva „megfúrja” a Tempel 1 üstökös magját. Egyelőre majdnem minden jól működik...

Cikksorozatunk mai részében röviden bemutatjuk a leszállószondát, megtudjuk, hogy ki volt a névadó, valamint, hogy hogyan lett Huygensből Hughes...

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

A NASA két nagy űrobszervatóriumával a Naphoz hasonló csillagok körüli por- és törmelékkorongokat vizsgáltak.

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda harmadszor közelítette meg a bolygó óriásholdját, a Titant. A képeken az első ismert kráterek, továbbá jégvulkanizmusra utaló alakzatok láthatók.

A Chandra adatai alapján négy kisebb fekete lyukat találtak galaxisunk centrumának közvetlen környezetében.

Ez is csak Amerikában történhet meg (?) - a NASA Chandra röntgenteleszkópjának honlapjáról speciális elektronikus képeslapokat küldhetünk.

Valamivel több mint négy évvel a tervezett indulás előtt már pontosan tudni lehet, milyen műszerekkel szerelik fel a marsjárók következő nemzedékét képviselő Mars Science Laboratory amerikai űrszondát.

A Földön kívüli élet kereséséhez a Naprendszer égitesteit is érdemes célba venni. Van is már néhány ígéretes jelölt: a Mars bolygó mellett a Jupiter holdja, az Europa és a Szaturnusz kísérője, a Titan jöhet szóba.

Tovább folyik az európai Huygens ereszkedési és landolási adatainak kiértékelése. A legújabb információk szerint a leszállószonda a légkör felső rétegeiben szinte hánykolódott, majd “sárban” szállt le. Közben elkészült a leszállási térség hamis színes domborzati képe is.

A NASA gammakitörés-kutató és nagyenergiájú csillagászati mesterséges holdja november végén indult, s azóta megszülettek az első eredményei illetve képei.

Egy évvel ezelőtt landolt a Spirit amerikai marsjáró a vörös bolygón, amelyet 20 nap múlva az Opportunity követett. A két küldetés az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete, amelyből most a leglátványosabb képeket mutatjuk be.

Elkészült egy jelentés, amelynek nyomán ismét feléledt a vita a Hubble-űrtávcső sorsáról.

Manapság a Mars az amerikai Spirit és Opportunity, valamint az európai Mars Express szondák munkája révén a bolygókutatás homlokterében áll. Furcsa, de 40 évvel ezelőtt még sokan azt gondolták, hogy a földiéhez hasonló Élet létezhet rajta. A bizonyítékért először a Mariner-4-et küldték tervezői.