E havi európai kitekintésünk záró részében kizárólag rakétaügyekről lesz szó.

Ariane–5 (és Szojuz) már nincs, Ariane–6 még nincs, egyedül a legkisebb európai hordozórakéta, a Vega tartja a frontot. Annak is csak a régebbi változata.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Közel tíz nappal a start után a Hold körüli pályára állt az első Orion űrhajó.

Az Európai Űrügynökség (ESA) űrtávcsövét és kisbolygókutató szondáját a SpaceX rakétájával állíthatják pályára.

Sorozatunkban az európai űrtevékenységgel kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek. Ezúttal rakétaügyekkel, a második részben majd űrtudománnyal foglalkozunk.

A radaros Copernicus műholdak utánpótlása 2023 első felében indulhat egy Vega-C rakétával Kourou-ból.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A rakéta az európai Vega könnyű hordozórakéta volt, a két nagyobb űreszköz mellett tíz apró európai CubeSat is pályára került.

Legutolsó felbocsátásakor két geostacionárius pályára szánt távközlési műholdat indítottak az európai nehézrakétával.

Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Sorozatunkban az európai űrtevékenységgel kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Ezúttal hordozóeszközökről és távérzékelésről olvashatnak.

Sorozatunk második részében hordozóeszközökről és az Artemis-program néhány európai vonatkozásáról lesz szó.

Nem, nincs a fedélzetén lézer! A LARES-2 a Föld felszínén telepített pontos lézertávmérők céltárgya lesz. Bemutatkozott az új Vega-C rakéta.

A Szojuzokat pótolni képes, újabb rakétákra egyelőre éveket kell várni, addig a SpaceX lesz egyeduralkodó.

Többször írtunk már a startjára készülő James Webb-űrtávcsőről, nemrég az ESA kiadványa alapján. Most az indítás helyszínét láthatjuk – természetesen a világűrből.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.