Némi fantáziával egy „hóangyalhoz” hasonlítható a Mars Express felvételén szereplő, a vörös bolygó déli sarkvidéke közelében látható felszíni alakzat.

Az európai–orosz ExoMars küldetés következő felvonása csak jövőre indul, az ESA azonban már tervezi a Mars kutatásának következő lépését: talajminta Földre hozását.

Az ExoMars TGO mérései cáfolták a metán jelenlétét, illetve mennyiségére nagyon alacsony felső határt adtak meg. Talán pont kerül a két évtizedes vita végére? Vagy nem.

Nemrég adtunk hírt róla, hogy a Mars Express szonda radarjával felszín alatti vízre utaló jeleket találtak a Marson. Milyen izgalmakkal kezdődött a történet 2004-ben?

A Medusa-sánc (Medusae Fossa) formációt egy szupervulkán kitörése hozhatta létre mintegy 3 milliárd évvel ezelőtt.

Aki találkozott már szoftverrel, annak nem meglepő, ha időről időre a teljesítmény javítása vagy fenntartása érdekében szükség van egy frissítés letöltésére.

Szlovén csapat nyerte az ESA első adatbányász versenyét. Eredményeik segítenek meghosszabbítani a Mars Express küldetését.

A vártnál több, sok tonnányi por jutott a Mars légkörébe a C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös közeli elrepülésekor.

Nemrég múlt a tizedik évfordulója, hogy az európai űrszonda elindult a Marshoz. Mit csinált, és milyen feladat vár még ott rá?

Nem meglepő, űreszközökkel mégis most először kimutatott eredmény, hogy a napszélnek ugyanaz a „lökése” a Mars légköréből sokszorta több oxigént „fúj el”, mint a Földéből.

Egyre meggyőzőbb bizonyítékok támasztják alá azt a korábbi sejtést, miszerint a Mars déli sarki sapkája alatt sós vizű tavak lehetnek.

A Marson sokféle szél formálta alakzat látható, például a Mars Express bemutatott felvételén sötét dűnék és szálszerű sávok.

A látvány alapján elsőre akár azt is hihetnénk, hogy egy vulkán, a 20 km magas Arsia Mons aktivizálódott a szomszéd bolygón.

A marsi légkör teljes elektrontartalmát vizsgálva, a helytől, évszaktól és naptevékenységtől függő változásokat elemezve megállapították, hogy a bolygó atmoszférája komplex, de egységes rendszert alkot.

A szenzációs felfedezést az európai Mars Express űrszonda MARSIS radarjával tették. A „tó” a Mars déli pólusvidékén, a felszín alatt lehet.

Krátert neveztek el a Marson Gerhard Neukumról. A német fizikus és planetológus a Mars Express HRSC kamerájának vezető kutatója volt.

Emlékeznek még a Mars Express szonda brit „utasára”, a 2003 karácsonyán a bolygó felszínére küldött, de elveszett Beagle-2-re?

December 29-én az európai Mars Express az eddigi legszorosabb közelségbe jut a Mars nagyobbik holdjához. Mivel képeket most nem várhatunk, kárpótlásul egy videó, amely az eddigi felvételek alapján készült.

A tíz éve startolt Mars Express kerek évfordulóját egy a vörös bolygó északi jégsapkájáról készült mozaikképpel köszöntötte az ESA.

Ahogy a Mars körül keringő európai Mars Express űrszonda nagyfelbontású kamerája látta.