Az első Falcon-9 rakéta felszállásával új életre fog kelni egy korábban sokat használt, ám a közelmúltban mellőzött indítópad.

A Gemini-3 sikerére alapozva és Leonov űrsétájától felpaprikázva a Gemini-4-re hatalmas technikai ugrás várt: meg kellett mutatnia, hogy az amerikaiak is tudnak valamit az űrhajózásról. A NASA elhatározta, hogy az ő űrhajósai is űrsétát tesznek.

A NASA-ra nehezedő iszonyatos nyomás (a szovjetek minden áron való megelőzésének igénye) ellenére az űrhivatal vezetése hideg fejjel gondolkodott. A Hold elérése érdekében vettek egy nagy lélegzetet és belevágtak egy látszólag felesleges programba, a Geminibe.

A Szaturnusz-rendszert vizsgáló Cassini űrszonda az úttörő Pioneer-11 és a méltán híres Voyager-ikrek utazását idézi fel bennünk. Milyen eredményeket értek el a gyűrűs bolygót korábban vizsgáló bolygókutató szondák és mi most a feladatuk? Négyrészes sorozatunk ezekre a kérdésekre próbál válaszolni. Az első részben az űrszondák születését, indítását és Szaturnuszig való utazásukat tekintjük át.

Hatodszorra próbálták meg elindítani a Coriolis katonai műholdat, szerencsére ez alkalommal nem szólt közbe az időjárás és sikeres volt a start. A katonai célú óceanológiai és meteorológiai vizsgálatokat végző űreszköz közép-európai idő szerint hétfőn 15:19-kor startolt, és egy óra múlva elérte a keringési pályát.

Közel fél évszázados szolgálat után végleg kivonták a használatból az amerikai Titan hordozórakéta-családot.

Cape Canaveral végleg elköszönt a Titan hordozórakéta-családtól, melynek rakétahajtóművei 168-szor remegtették meg a floridai mocsárvilágot. Pénteken a Titan rakéták legnagyobbika állította pályára az NRO egyik titkos felderítő műholdját.

Az év utolsó két hetében komoly “nehézrakéta-nagyüzemre” van kilátás. A tervek szerint 2-3 naponta indul egy-egy a világ legerősebb hordozórakétáiból különböző űrközpontokból.

Az iraki háború folyamatába az április elején indított Milstar katonai távközlési műhold már nem igazán tudott beleszólni, ám pályán lévő elődeinek sok hasznát vette az amerikai haderő.

Kedd éjjel a Szaturnusz a Szíriusz és a Vénusz mellett (a Holdat leszámítva) a legfényesebb objektum az égen. Felé tart a Cassini űrszonda (a hozzákapcsolt Huygens leszállószondával), amely 5 éve indult, s eddigi sikeréhez magyar műszerek is hozzájárultak.