Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek. Az első horvát műholdról és más érdekességekről olvashatnak.
Bebizonyították, hogy a kereskedelmi célú műholdak földfelvételei felhasználhatók a légkörben mozgó tárgyak azonosítására, legyen szó akár kémballonokról, akár „ufókról”.
A NASA Marshoz indítandó két kis űrszondáját a Blue Origin New Glenn rakétájának őszi bemutatkozó repülésén kellett volna felbocsátani, de ez nem jött össze. Most várni kell.
Öt megrendeléséből a harmadikat teljesítette a Rocket Lab, amikor Electron rakétájával felbocsátotta a francia cég újabb öt alacsony pályás távközlési műholdját. Előtte volt egy szuborbitális teszt is.
Az október 25-i éjszakai Irán elleni izraeli támadás érintette a perzsa állam űrkutatási és űripari infrastruktúráját is, miközben a védekezők intenzív GPS-zavarást is végeztek. Eközben újabb két iráni műhold vár indításra.
A SpaceX legújabb költségmegosztásos indítását végrehajtó Falcon-9 rakéta száznál is több kisebb űreszközt juttatott 510 és 590 km közötti magasságban húzódó poláris napszinkron pályákra.
Az új európai rakéta régóta várt munkába állásától a kontinens hordozórakéta-válságának enyhülését remélik. Fontos magyar vonatkozású műhold is volt a hasznos teherben.