Havonta jelentkező összefoglalónk az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek.

A holdi atomreaktorok fejlesztői kérik a NASA-t, hogy a pénzügyi nehézségek és a prioritások változása ellenére folytathassák a munkát.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Wiseman, Glover, Koch és Hansen. Őket jelölték ki a 2024 végén esedékes Artemis-2 repülésre, amelyen megkerülik a Holdat.

Véget ért a NASA Artemis-programjának első küldetése, a Csendes-óceán vizére ereszkedett le az Orion űrhajó kabinja.

E havi kétrészes mozaikunk befejező cikke egy kis bepillantást nyújt az amerikai–kínai, illetve az Ázsián belüli Hold-versenybe.

A holdraszállás már valóban karnyújtásnyira van, a világűr emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait egyre jobban megismerve azonban kétséges, mikor következhet a marsutazás.

Közel tíz nappal a start után a Hold körüli pályára állt az első Orion űrhajó.

A Kennedy Űrközpontból felemelkedett a NASA új SLS óriásrakétája és az Orion űrhajó. (Lassan) kezdődik az emberes űrrepülés és a Hold kutatásának új korszaka.

Sorozatunk második részében hordozóeszközökről és az Artemis-program néhány európai vonatkozásáról lesz szó.

Az igények növekedése következtében a NASA mélyűri hálózata (DSN, Deep Space Network) kritikus ponthoz érkezett.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Most főleg indiai híreket olvashatnak.

A jövőben esetleg a Holdon dolgozó űrhajósok és eszközeik számára kihívást jelent az agresszív holdpor. Folyékony nitrogén spray-vel megszabadulhatnak a portól.

Tizennégy év után tartottak ismét űrhajós-válogatást Japánban, a két kiválasztott jelölt (egyike) az Artemis program keretében repülhet.

Az Orion űrhajó pályája Földtől legtávolabbi pontjáról visszanézett a Földre és a Holdra.

Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Folyik a SpaceX Starship űrhajójának fejlesztése, amellyel évtizedünk közepén két űrhajós juthat a Holdra. A fejlesztés nem zökkenőmentes, néhány akadály még legyőzendő, de az érintettek bizakodók.

A NASA 1,15 milliárd dollárt fizet a SpaceX-nek egy második emberes holdi leszállást végző küldetésért.

Idén is lesznek űrvonatkozású elődások a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett gazdag programban.

Milyen szempontok alapján számítják ki a NASA szakemberei, mikor nyílnak a következő indítási ablakok az Artemis–1 küldetés számára?