Tizennégy év után tartottak ismét űrhajós-válogatást Japánban, a két kiválasztott jelölt (egyike) az Artemis program keretében repülhet.

Az Orion űrhajó pályája Földtől legtávolabbi pontjáról visszanézett a Földre és a Holdra.

Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Folyik a SpaceX Starship űrhajójának fejlesztése, amellyel évtizedünk közepén két űrhajós juthat a Holdra. A fejlesztés nem zökkenőmentes, néhány akadály még legyőzendő, de az érintettek bizakodók.

A NASA 1,15 milliárd dollárt fizet a SpaceX-nek egy második emberes holdi leszállást végző küldetésért.

Idén is lesznek űrvonatkozású elődások a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett gazdag programban.

Milyen szempontok alapján számítják ki a NASA szakemberei, mikor nyílnak a következő indítási ablakok az Artemis–1 küldetés számára?

A hibák kivizsgálásáig és javításáig elhalasztják a Hold megkerülésére induló Orion űrhajó startját.

Rövidesen először emelkedhet a világűrbe a NASA SLS óriásrakétája. Cikkünk első részében az Artemis–1 küldetés legfontosabb céljait és eseményeit foglaltuk össze.

Az Artemis-1 repülés során az Orion űrhajó mellett kisebb „potyautasok” is helyet kapnak az SLS rakétán.

Véget ért a NASA Artemis-programjának első küldetése, a Csendes-óceán vizére ereszkedett le az Orion űrhajó kabinja.

E havi kétrészes mozaikunk befejező cikke egy kis bepillantást nyújt az amerikai–kínai, illetve az Ázsián belüli Hold-versenybe.

A holdraszállás már valóban karnyújtásnyira van, a világűr emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait egyre jobban megismerve azonban kétséges, mikor következhet a marsutazás.

Közel tíz nappal a start után a Hold körüli pályára állt az első Orion űrhajó.

A Kennedy Űrközpontból felemelkedett a NASA új SLS óriásrakétája és az Orion űrhajó. (Lassan) kezdődik az emberes űrrepülés és a Hold kutatásának új korszaka.

Sorozatunk második részében hordozóeszközökről és az Artemis-program néhány európai vonatkozásáról lesz szó.

Szeptember elején gondok akadtak a június végén a Hold felé indított miniatűr amerikai szondával.

Az Artemis-1 startját ugyan máról legkorábban péntekre halasztották, azért érdemes megismerni a Holdhoz hamarosan induló küldetés magyar tudományos vonatkozásait.

Számtalan (nem csekély) halasztás után a NASA Space Launch System (SLS) óriásrakétája végre készen áll első bevetése, az Artemis–1 küldetés indulására.

Egy amerikai űrpolitikai szakértő szerint a holdi tevékenységek szabályozott keretek között tartására a földi polgári repülést szabályozó ICAO-hoz hasonló nemzetközi szervezetre lenne szükség.