Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Most főleg indiai híreket olvashatnak.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) június 13-i bejelentése szerint megkezdték a Csándráján-3 (Chandrayaan-3) holdszondát indító GSLV Mk.3 (újabb nevén LVM-3) rakéta szerelését. Az ideális startablak július 12–19. között lesz nyitva, de a start pár napig még utána is lehetséges, bár akkor több üzemanyag fog fogyni. Mint emlékezetes, a Csándráján-2 csak részsiker volt. Az indiai űreszköz orbitere rendben Hold körüli pályára állt, ám a lander a felszínbe csapódott. Most a fókusz a leszálláson van. A kudarc nyomán több változtatásra került sor. A leszállóegység több üzemanyagot fog szállítani, a lábakat megerősítették, nagyobb napelemet szereltek fel és további navigációs szenzorokat helyeztek el, mint például egy lézeres Doppler-sebességmérőt. Végül, de nem utolsósorban megváltoztatták a megközelítést és leszállást vezérlő szoftvert.
Egy június 22-i, Joe Biden amerikai elnökkel (a fenti képen jobbra) közösen tartott sajtótájékoztatón Nerandra Modi indiai miniszterelnök (többek között azt is) bejelentette, hogy India csatlakozik az amerikai vezetésű Artemis-egyezményhez (Artemis Accord). Ezen túl azt is megemlítette, hogy együtt fognak működni a Nemzetközi Űrállomáson is. Szakmai részletekbe viszont nem bocsátkozott. (Ezzel India az Artemis Accordot aláíró 27. ország, miután május 3-án Csehország 24-edikként, majd Spanyolország május 30-án, végül Ecuador június 21-én írta alá a szükséges dokumentumokat.)
Indiában szeretnék hatékonyabbá tenni a tengeri hajók megfigyelését és fokozni azok biztonságát. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy javítsák azok navigációját és kommunikációját. Ezért most az ISRO kereskedelmi szervezete, a NewSpace India Ltd. (NSI) mobil műholdas szolgáltatást alakít ki. Az első tesztekben 9 parti államban és 4 uniós területen különféle motoros hajókat (köztük halászhajókat is) MSS (Mobile Satellite Services) terminállal látnak el, melyek fejlesztésére és gyártására magánvállalkozásokkal kötnek szerződéseket. A berendezések az amerikai GPS és az orosz GLONASSZ műholdas helymeghatározó rendszerek pontosságát és megbízhatóságát javító indiai NavIC (Navigation with Indian Constellation) vevőit tartalmazzák. Ennek köszönhetően a partoktól igen távol is 1–5 m között ismerhetik pozíciójukat a nap 24 órájában. Ezt az adatot az MSS terminálba épített C-sávú műholdas adó-vevőhöz küldik, aminek köszönhetően a parti állomások képesek őket követni, és lehetséges a kétoldalú kommunikáció is. (A mobil terminálok kiszolgálásához a felügyelő állomásokon 9 vagy 11 m-es parabolaantennákat telepítenek.) Az ISRO és az NSI azt reméli, hogy a kísérleti projekt kapcsán megszületik pár olyan termináltípus, melyeket a vállalkozások majd nagy mennyiségben és alacsony áron dobhatnak piacra. Ráadásul a hajófedélzeti terminálok wifi és bluetooth kapcsolattal is rendelkeznek, így pl. egy nagyobb hajón megoldható, hogy egy, a termináltól távolabb lévő eszköz (beszédrádió, laptop, tablet, mobiltelefon) is közvetlenül használhassa azt.
Korábban beszámoltunk az indonéz SATRIA távközlési műhold sikeres június 18-i indításáról. Másnap a műholdat gyártó Thales Alenia Space jelentette, hogy rendben kinyíltak a 4,6 tonna induló tömegű űreszköz napelemei.
(Folytatjuk!) Kapcsolódó cikkek:
Ha minden jól megy, akkor augusztus közepén indulhat az Aditya-L1 indiai Nap-obszervatórium. Az indiai űrteleszkópot a Nap–Föld rendszer belső (L1-es) Lagrange-pontjába, bolygónktól a Nap irányában mintegy 1,5 millió km-re „pozicionálják”. Az út odáig mintegy száz napot vesz majd igénybe. A Napot közvetlenül a VELC, a SUIT, a SoLEXS és a HEL1OS berendezések vizsgálják majd. A VELC koronagráf egy látható tartományban működő képalkotó és spektroszkópiai berendezés, a SUIT egy ultraibolya képalkotó távcső a fotoszféra és a kromoszféra vizsgálatára. A SoLEXS egy kisenergiájú röntgenspektrométer, míg a HEL1OS a kemény röntgensugárzást érzékelő spektrométer. Az Aditya-L1-en ezen kívül még elhelyeznek egy, a napszél protonjait és nehéz ionjait (ASPEX), valamint egy a napszél elektronjait és nehezebb ionjait (PAPA) mérő berendezést, továbbá egy háromtengelyes magnetométert (MAGNETOMETER).
Ázsiai mozaik – 2023. március (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. február (1. rész)
2021-es indiai helyzetkép
India holdprogramja
Indiának sem sikerült...
Indiai tervek
Új generációs indiai navigációs műhold indult
RNSS és NavIC
India navigációs műholdrendszere
Kész az indiai navigációs műholdrendszer
SATRIA
Ázsiai mozaik – 2023. június (2. rész)
Az űreszközt a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpont második indítóállásából, egy GSLV Mk.2 rakéta indította. Másodlagos rakománynak egy sor kisműholdat is elhelyeztek a rakétán.
