Az ESA Solar Orbiter felvételei alapján a kutatóknak valószínűleg sikerült azonosítani a Nap felszíne közelében azokat a területeket, ahonnan a napszél kiindulhat.

Az űridőjárás vizsgálatát segíti a magyar kutatók fejlesztése.

Ilyen volt az Európai Űrügynökség első programja, amelyben magyar kutatók is részt vettek.

Indiai rakétával elindult az európai Proba-3 küldetés. A kötelékben repülő egyik műhold elől a másik időnként eltakarja majd a Nap korongját.

Az orosz távol-keleti starthelyről két nagyobb műhold és sok kicsi CubeSat állt pályára.

Az ESA Cluster műholdnégyesének első tagja tegnap irányított módon megsemmisült a légkörben.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Ezúttal ábécésorrendben haladunk a témákkal.

Egy sorozat vége: elindult az amerikai geostacionárius meteorológiai műholdak GOES-R-rel kezdődött szériájának utolsó darabja, a GOES-U.

Megérkeztek a végső állomáshelye felé tartó indiai űrszonda első képei a Napról.

Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.

Az égbolt infravörös forrásait, valamint a napkoronát és a napszelet figyelő amerikai űreszközök egy Falcon-9 rakétával indultak.

Karácsonykor az amerikai Parker-űrszonda minden eddigi űreszköznél közelebb jutott központi csillagunkhoz.

A NASA Marshoz indítandó két kis űrszondáját a Blue Origin New Glenn rakétájának őszi bemutatkozó repülésén kellett volna felbocsátani, de ez nem jött össze. Most várni kell.

Orosz kutatók szerint a Starship 2023. novemberi, váratlan felrobbanása lyukat ütött az ionoszférába, ami korábban még soha nem fordult elő.

Új koronagráf figyeli a Napot az amerikai GOES-19 geopstacionárius meteorológiai műhold fedélzetéről.

Az űr légüres terében nem terjednek a hanghullámok, de a nemrég a Föld mellett lendületet nyert JUICE Jupiter-szonda mégis szolgált hangokkal.

A Földet is elérő májusi nagy napkitörés hatására az űrtevékenység történetében eddig példátlan mértékben kerültek műholdak alacsonyabb pályákra.

Tudományos mérési eredmények érkeztek a RadCube műholdról.

A földi ionoszféra tetején is érezhető volt a tavalyi rekorderős gamma-kitörés, a BOAT hatása.

Pályára állt az Aditja-L1 (Aditya-L1), amely a Nap–Föld rendszer belső Lagrange-pontja felé tart.