Az ESA Cluster műholdnégyesének első tagja tegnap irányított módon megsemmisült a légkörben.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Ezúttal ábécésorrendben haladunk a témákkal.

Egy sorozat vége: elindult az amerikai geostacionárius meteorológiai műholdak GOES-R-rel kezdődött szériájának utolsó darabja, a GOES-U.

Megérkeztek a végső állomáshelye felé tartó indiai űrszonda első képei a Napról.

Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.

Tizenhét évvel az indítása után először újra a Föld közelében a NASA még most is működő napkutató űrszondája.

A földi magnetoszféra észlelése lágy röntgentartományban.

Nemzetközi űrbiztonsági programot koordinál az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja.

A heves napkitörések játszi könnyedséggel tönkreteszik a műholdakat. De hogyan?

Amerika új geostacionárius időjárási műholdja egy Atlas-5 rakétával indult Floridából.

Az űr légüres terében nem terjednek a hanghullámok, de a nemrég a Föld mellett lendületet nyert JUICE Jupiter-szonda mégis szolgált hangokkal.

A Földet is elérő májusi nagy napkitörés hatására az űrtevékenység történetében eddig példátlan mértékben kerültek műholdak alacsonyabb pályákra.

Tudományos mérési eredmények érkeztek a RadCube műholdról.

A földi ionoszféra tetején is érezhető volt a tavalyi rekorderős gamma-kitörés, a BOAT hatása.

Pályára állt az Aditja-L1 (Aditya-L1), amely a Nap–Föld rendszer belső Lagrange-pontja felé tart.

A közelmúltban két hír is napvilágot látott az Európai Űrügynökség kínaiakkal való együttműködése kapcsán.

Vasárnap Csiucsüanból állították pályára az ASO-S (Kuafu-1) űrobszervatóriumot.

Az ELKH kutatóinak közreműködésével vizsgálták a Föld nappali oldalán megfigyelhető tranziens jelenségeket.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Január 15-én a hatalmas vízalatti vulkánkitörés hullámai a Csendes-óceántól egészen a Föld légkörének legfelső részéig értek.