Karácsonykor az amerikai Parker-űrszonda minden eddigi űreszköznél közelebb jutott központi csillagunkhoz.

A NASA Marshoz indítandó két kis űrszondáját a Blue Origin New Glenn rakétájának őszi bemutatkozó repülésén kellett volna felbocsátani, de ez nem jött össze. Most várni kell.

Orosz kutatók szerint a Starship 2023. novemberi, váratlan felrobbanása lyukat ütött az ionoszférába, ami korábban még soha nem fordult elő.

Új koronagráf figyeli a Napot az amerikai GOES-19 geopstacionárius meteorológiai műhold fedélzetéről.

Az űr légüres terében nem terjednek a hanghullámok, de a nemrég a Föld mellett lendületet nyert JUICE Jupiter-szonda mégis szolgált hangokkal.

A Földet is elérő májusi nagy napkitörés hatására az űrtevékenység történetében eddig példátlan mértékben kerültek műholdak alacsonyabb pályákra.

Tudományos mérési eredmények érkeztek a RadCube műholdról.

A földi ionoszféra tetején is érezhető volt a tavalyi rekorderős gamma-kitörés, a BOAT hatása.

Pályára állt az Aditja-L1 (Aditya-L1), amely a Nap–Föld rendszer belső Lagrange-pontja felé tart.

A közelmúltban két hír is napvilágot látott az Európai Űrügynökség kínaiakkal való együttműködése kapcsán.

Ilyen volt az Európai Űrügynökség első programja, amelyben magyar kutatók is részt vettek.

Indiai rakétával elindult az európai Proba-3 küldetés. A kötelékben repülő egyik műhold elől a másik időnként eltakarja majd a Nap korongját.

Az orosz távol-keleti starthelyről két nagyobb műhold és sok kicsi CubeSat állt pályára.

Az ESA Cluster műholdnégyesének első tagja tegnap irányított módon megsemmisült a légkörben.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Ezúttal ábécésorrendben haladunk a témákkal.

Egy sorozat vége: elindult az amerikai geostacionárius meteorológiai műholdak GOES-R-rel kezdődött szériájának utolsó darabja, a GOES-U.

Megérkeztek a végső állomáshelye felé tartó indiai űrszonda első képei a Napról.

Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.

Tizenhét évvel az indítása után először újra a Föld közelében a NASA még most is működő napkutató űrszondája.

A földi magnetoszféra észlelése lágy röntgentartományban.