Havi sorozatunk második részében ausztrál, indiai, iráni és koreai híreket olvashatnak.

A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondájának felvételei alapján amerikai kutatók olyan gödröket találtak a Hold felszínén, amelyek mélyén meglepően stabil hőmérséklet uralkodik.

Számtalan (nem csekély) halasztás után a NASA Space Launch System (SLS) óriásrakétája végre készen áll első bevetése, az Artemis–1 küldetés indulására.

Az amerikai SpaceX Falcon-9-ese indította a Hold felé az ázsiai ország első űrszondáját, mely december közepén állhat pályára égi kísérőnk körül.

Az ESA Lunar Pathfinder adattovábbító relészondája a Hold poláris vidékén és túlsó oldalán dolgozó küldetésekkel lesz hivatott rádiókapcsolatot biztosítani.

Újabb NASA díjat nyert a Puli Space műszere, amely a Holdra is eljuthat.

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem semmisült meg évekkel ezelőtt az a kiürült kínai rakétafokozat, amelyet a mai holdi becsapódással hoztak összefüggésbe.

A Holdért. Pontosabban azért, mert az egyik Falcon-9 rakétafokozat (vagy valami más?) jövő hónapban a Holdba csapódik.

A kínai Csang'e-5 az első, amellyel víz jelenlétét mutatták ki valós időben a leszállási helyszínen, a Hold felszínén.

A NASA közzétette a helyszínt, ahol az Intuitive Machines 2022 végén induló Nova-C leszállóegysége megfúrja a Holdat.

Szeptember elején gondok akadtak a június végén a Hold felé indított miniatűr amerikai szondával.

Rövidesen először emelkedhet a világűrbe a NASA SLS óriásrakétája. Cikkünk első részében az Artemis–1 küldetés legfontosabb céljait és eseményeit foglaltuk össze.

Egy amerikai űrpolitikai szakértő szerint a holdi tevékenységek szabályozott keretek között tartására a földi polgári repülést szabályozó ICAO-hoz hasonló nemzetközi szervezetre lenne szükség.

A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) lefényképezte a március 4-i becsapódás nyomán a Hold túlsó oldalán keletkezett krátert.

A Rocket Lab legújabb Electron rakétája indította a CAPSTONE nevű nehéz CubeSatot, melynek feladata felderíteni a tervezett Gateway keringési pályáját.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A rejtély fokozódik: ha nem egy Falcon-9 fokozat és nem is egy kínai rakéta darabja, akkor mi éri el a Hold túlsó oldalát március 4-én?

Egy Falcon-9 rakéta utolsó fokozata a számítások szerint a közeljövőben becsapódik a Holdba.

A Naprendszer kutatásának slágercélpontja 2022-ben kétségtelenül a Hold lesz, de elindul a Marshoz a 2020-ban elhalasztott európai–orosz ExoMars szonda is.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.