A tavaszi hóolvadás után heves tűz pusztított a mongol sztyeppén, ami ritka légköri jelenséget hozott létre.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részén elhelyezett kamera készítette ezt a különleges fényképet az Atlanti-óceán fölött.

A Jupiter és a Föld nem sokban hasonlít egymáshoz. A gázok áramlásának fizikája azonban mindenütt érvényes, amire látványos példákat sikerült találni.

Bár a NASA Suomi NPP műholdja nem Finnországról (finnül Suomi) kapta a nevét, korábban viszont látványos felvételeket készített az éjszakai Skandináv-félszigetről.

Kitört a Wolf nevű vulkán a Galápagos-szigeteken. Éjszakai műholdképen különösen feltűnő.

Magyarra fordítva ezt jelenti a Terra műhold felvételén látható hófehér folt, a világ legnagyobb ilyen jellegű képződménye.

A kevéssé ismert szigetcsoport rejt néhány érdekességet, a kép fő látványossága mégis az, ahogyan a tenger hullámai megtörnek az apró akadályokon.

Ilyennek látszott az ISS november elején, miközben a távozó Crew Dragon teljesen körberepülte.

A Hubble-űrteleszkóp ismét nagyon távolra nézett az Univerzumban, és megpillantotta ezt a kísérteties látványt.

Pontosabban a helye szokatlan. Ha hóvihar lenne Grönlandon, senki sem csodálkozna. Pedig egyszer már portálunkon is hírt adtunk a ritka jelenségről.

Áprilisban volt fél évszázada, hogy az utolsó előtti Apollo-expedíció, az Apollo–16 űrhajósai a Holdon jártak.

Fények egész kavalkádja tárult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósainak szeme (és fényképezőgépe) elé egy tavaly októberi éjszakán.

A Szahara pora nem ritka vendég az afrikai partoktól csak 100–200 kilométerre fekvő szigetcsoporton, ezúttal azonban egy különleges légköri jelenségnek is tanúi lehetünk.

A Csendes-óceánban történt hatalmas vízalatti kitörést követő hamu- és gázfelhő terjedését műholdas képek sorozatán is lehet követni.

Nem engedünk a kísértésnek, hogy megnevezzük a 2021-es év szerintünk legfontosabb 5, 10 vagy 20 űreseményét. De az év utolsó cikkében azért illik valahogy megemlékezni arról, ami történt.

Két szempontból is ritka látványt örökített meg a Landsat–8 az Ohotszki-tenger egyik melléktengerében.

A városi fényeket az ISS-ről készített felvételek alapján elemezve egy amerikai kutató arra a következtetésre jutott, hogy a városfejlődés során hasonló struktúrák jelennek meg.

Miközben a világóceánok szintje lassan emelkedik, a szárazföldek belsejében lévő tavak vízszintje az erős párolgás miatt csökken – az óceánok emelkedésénél sokkal durvábban.

A fél évszázados múltra visszatekintő Landsat műholdcsalád szeptemberben pályára állított legújabb tagja elkészítette első felvételeit a Föld két, egymástól távoli vidékéről.

A NASA két űrszondája megfigyelte az új naptevékenységi ciklus első jelentős űridőjárási eseményét, annak következményét pedig a NASA műholdja és az ISS egyik űrhajósa is megörökítette.