Az ötvenes évek második felétől egymást érték az űrkutatásban a korábban elképzelhetetlen teljesítmények.

Fél évszázada, 1965. július 16-án emelkedett a magasba Bajkonurból az első Proton hordozórakéta. Legújabb változatát 2001 óta használják.

Az elmúlt fél évszázad alatt sokat fejlődött a műholdas meteorológia és a Föld megfigyelése – amint azt két kép is illusztrálja.

Karácsonykor múlt ötven éve, hogy formálisan megkezdte működését a NASA követőállomás-hálózata, amelyet Deep Space Network (DSN) néven ismerünk.

A világ első női űrhajósa 3 napon át 48-szor kerülte meg a Földet. Ma, 76 évesen szívesen elindulna a Marsra.

Kétrészes írásában Almár Iván idézi vissza az űrkorszak ötödik évét.

Fél évszázada az ember űrbe juttatása volt az érdeklődés középpontjában. Ehhez azonban jónéhány állatot áldoztak fel a tudósok. 50 éve startolt az első olyan űrhajó, amelynek utasai szerencsésebbek voltak elődeiknél: Bjelka és Sztrelka kutya voltak az első űrutazók, „akik” haza is tértek.

1960 áprilisának első napján állították pályára az Egyesült Államokból a TIROS-1 mesterséges holdat.

Az indítóállások bemutatása után, sorozatunk befejező részében a Kennedy Űrközpont három érdekes helyére látogatunk még el.

Folytatjuk a Canaveral-fok fontosabb, űrtörténelmi startállásait érintő, délről észak felé tartó utunkat.

50 évvel ezelőtt, 1966 júniusában szállt le a Surveyor-1 amerikai holdszonda. Hamarosan jön a digitalizált képgyűjtemény.

Alekszej Leonov volt az első ember, aki 1965 márciusában kilépett a nyílt világűrbe.

Eddig harmincegy űrhajós tehette volna meg az oda- és visszautat a Marsig, ha csak az űrben töltött napjaik száma számítana.

Történelmi fénykép az idén 50 éve indult amerikai Syncom űrtávközlési programot kiszolgáló úszó követőállomásról.

Folytatjuk Almár Iván visszaemlékezését űrkorszak ötödik évére.

Az USA első űrprogramjában mindent (rakétát, űrhajót, műveleteket) úgy kellett összerakni, mint egy puzzle-t. Az izgalmas részekhez 1960 végén ért el a NASA.

1960. április 13-án startolt a Transit-1B, az első kísérleti navigációs műhold, megteremtve a ma már oly magától értetődő műholdas navigáció alapjait.

Negyven éve az ember holdraszállása volt a szenzáció. Tíz évvel korábban pedig az, hogy egyáltalán képesek vagyunk eltalálni a Holdat.

Most, elhagyván a 47-es indítóállást, átlépünk a NASA felségterületére. A Kennedy Űrközpont területén öt fő látványosságot kínálunk bemutatásra.

Amint a hatvanas évek közepén megvalósult a NASA eddigi legnagyobb létesítményi beruházása, és felépült a járműszerelő csarnok és a két Saturn-V indítóállás, a terület elnyerte a ma is ismert alakját.