A BepiColombo űrszonda szeptember 4-én negyedszer, és minden korábbinál közelebb repült el a Merkúr mellett – kitűnő képek készültek a bolygó déli poláris vidékéről.

A Jupiter felé vezető útján a Hold és a Föld mellett lendületet nyerő JUICE űrszonda nagy felbontású kamerája is készített képeket a „hazai” égitestekről.

Hamarosan, most augusztusban először tér vissza a Föld közelébe az ESA JUICE űrszondája, hogy lendületet nyerjen a Jupiter felé vezető útján.

Melyik európai–orosz program része volt, és kiről nevezték el az egyelőre a Földön maradt európai marsjárót? Itt van A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk utolsó kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.

Bár a James Webb-űrtávcső fő feladatai a korai Világegyetem galaxisainak és az exobolygóknak a vizsgálata, a távcső időről időre a Naprendszer égitestjeire is rápillant.

A HUN-REN CSFK kutatói részt vesznek a Jupiter felé tartó európai JUICE űrszonda ultraprecíz helyzetméréseinek előkészítésében.

Az európai–japán űrszondaegyüttes a tervezett hat alkalomból harmadjára járt gravitációs lendítő manőver céljából a Naprendszer legbelső bolygója mellett.

Szerencsésen elindult az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Jupiter és jeges holdjai kutatására épített űrszondája.

A Jupiter és jeges holdjai kutatására induló európai űrszonda már megérkezett a starthelyre. Egy Ariane-5 rakétával április 13-án bocsáthatják fel.

Az ESA tervezett Vénusz-szondájának hónapokig tartó légköri fékezéssel kell elnyernie végső pályáját, ami nehezebb feladat, mint az ExoMars TGO fékezése volt.

Az űr légüres terében nem terjednek a hanghullámok, de a nemrég a Föld mellett lendületet nyert JUICE Jupiter-szonda mégis szolgált hangokkal.

A Jupiter felé tavaly indított, hét év múlva odaérő európai űrszonda a Hold, majd a Föld mellett elrepülve vett lendületet.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Ötfordulós rejtvénysorozatunk utolsó kérdésére adott helyes válasszal a Park Könyvkiadó nemrég megjelent kötetét, A földrajz jövőjét lehet megnyerni!

A holdi ígéretek beteljesülése, űrszondák a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Didymos kisbolygó felé – ezek a ránk váró bolygóközi űresemények 2024-ben.

Egy friss tanulmány szerint központi csillagunk 11 éves aktivitási ciklusa hatással lehet arra, hogy mennyi a felhő a Naprendszer legkülső nagybolygóján.

Az egy hónapja indított európai Jupiter-szonda RIME műszerének 16 m-es antennájával meg kellett küzdeniük a szakembereknek.

Ha az időjárás is kegyes lesz, Európa első Jupiter-szondája április 13-án startolhat Francia Guyanából.

Űrszonda indul a Jupiter, egy másik a Psyche kisbolygó felé. Kisbolygómintával visszatér az OSIRIS-REx, és persze folytatódik a Hold „ostroma” – ilyenekre számíthatunk 2023-ban.

Az európai–japán BepiColombo ismét gravitációs hintamanővert végzett a Naprendszer legbelső bolygójánál.