Két űreszköz véletlen együttállásának köszönhetően rekonstruálni lehetett egy koronakidobódás fejlődését.

A Naprendszer kutatásában 2021 nem csak az űrszondaindítások, de az -érkezések éve is lesz.

Az ESA és a NASA SOHO napfizikai űrszondája huszonöt évvel ezelőtt, 1995. december 2-án indult. Küldetését két évre tervezték.

Az európai–japán űrszonda a Merkúr felé vezető hosszú „vándorútja” során először csütörtökön repül el belső bolygószomszédunk mellett.

Magyar fejlesztésű eszközök repülhetnek a Jupiterhez 2022-ben, az ESA JUICE űrszondájának fedélzetén.

Nyilvánosságra hozták az ESA és a NASA napkutató űrszondájának, a februárban indított Solar Orbiternek az első képeit. Az első tapasztalatok igen biztatók.

Az ESA Solar Orbiter szondája június 15-én először közelítette meg a Napot: egyelőre csak 77 millió kilométerre jutott csillagunk közelébe.

Amerikai rakétával állt pályára az európai vezetéssel készült, a Nap és a helioszféra kutatására szánt űrszonda.

Az ESTEC-ben a Jupiterhez 2022-ben indítandó európai űrszonda radarantennájának 1:18 méretarányú modelljét vizsgálták.

A BepiColombo saját magáról készített képet küldött haza, rajta a kinyitott napelemtáblával.

A Vénusz, a Föld és a Mars is felbukkan a látómezőben az ESA Napot kutató Solar Orbiter űrszondájának egyik felvételén.

Az ESA napfizikai szondája először teremt kapcsolatot a Nap felszínén lejátszódó események, és azoknak a bolygóközi térben megfigyelhető hatása között.

Egyre meggyőzőbb bizonyítékok támasztják alá azt a korábbi sejtést, miszerint a Mars déli sarki sapkája alatt sós vizű tavak lehetnek.

Megerősítésre vár a foszfin jelenléte a Vénusz légkörében. Jó alkalom azt hangoztatni, hogy feltétlenül szükséges az alaposabb helyszíni vizsgálat.

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott augusztus 13-án Miskolcon az űreszközök fejlesztésével foglalkozó Admatis Kft.

Júniusban számoltak be a napkutató SOHO műhold 25 éves történetében felfedezett négyezredik üstökösről.

Sajnálni persze nem kell, az európai–japán BepiColombo folytatja hosszú útját végcélja, a Merkúr bolygó felé.

A júliusban nyíló kedvező indítási ablakot négy űrszonda is ki szeretné használni, hogy eljusson a Marshoz (és részben a Marsra is).

A 2020-ban indítandó ExoMars ESA–orosz marsjáró leszállóhelyét kijelölő bizottság az Oxia-síkság (Oxia Planum) mellett foglalt állást. A két érintett űrügynökség 2019 közepén hagyhatja jóvá a javaslatot.

Francia Guyanából elindult hosszú és kalandos útjára az európai és japán együttműködésben – és magyar részvétellel – készült „dupla” Merkúr-szonda.