A New Glenn rakéta második startjával küldték a NASA Escapade küldetését a marsi űridőjárás kutatására.

A Mars körül keringő Tienven-1 kameráját is a 3I/ATLAS csillagközi üstökös felé fordították.

Ennyi az Európai Űrügynökség (ESA) nemrég Nyugat-Ausztráliában felavatott új (második) mélyűri követőantennájának átmérője.

Tavaly október 7-én indult a bolygóvédelmi célú európai küldetés a Didymos kisbolygó és kísérője, a Dimorphos felé.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars körül keringő két űrszondája október elején a 3I/ATLAS csillagközi üstököst figyelte.

Belső bolygószomszédunkon is lehetnek ilyen felszín alatti alakzatok, amelyeket a vulkáni folyamatok alakítottak ki.

A James Webb-űrtávcsővel (JWST) ez év elején készített felvételeken augusztusban fedezték fel az Uránusz újabb holdját.

A Jupiter felé tartó európai űrszonda, a JUICE augusztus 31-én teljesítette egyetlen elrepülését a Vénusz mellett.

Az ESA Jupiter felé tartó űrszondája július közepén alaposan ráijesztett az irányítóira.

Egy 23 millió fényév hosszú gázfonal és 39 rádiókitörés megfigyelése közelebb visz a Világegyetem nagyléptékű szerkezetének megértéséhez.

Jelenlétüket a NASA Cassini-szondájának adatait elemezve sikerült kimutatni az Enceladus anyagkilövelléseiben.

A Hubble-űrtávcső képén az NGC 3370 spirálgalaxis látható, amely a csillagászok egyik kedvence.

A NASA Swift űrtávcsöve a légköri fékeződés miatt folyamatosan süllyed, a folyamatot meg kellene állítani, mielőtt a berendezés megsemmisülne a légkörben.

A nehéz kezdet után sikeresen működött a Vénusz körül a JAXA Planet-C vagy Akacuki (Akatsuki) űrszondája. Egészen mostanáig.

A NASA hányatott sorsú párosa október közepén a Blue Origin New Glenn rakétájával végre elindulhat a Mars felé.

Ukrajna augusztus végén sikeres támadást hajtott végre egy az orosz hadsereg által is használt óriás krími rádióteleszkóp ellen.

Kozmikus pillangó fedi fel a kőzetbolygók keletkezésének (egyes) titkait.

A csillagászoknak először sikerült felfedezniük egy, a Földtől mindössze 300 fényév távolságban lévő, óriási hidrogénfelhőt.

Egy nemzetközi csillagászcsoport újra felvetett egy klasszikus kérdést: vajon a távoli aktív galaxismagok látszólagos mérete segíthet-e az Univerzum geometriájának tanulmányozásában?

Miért olyan különleges a Hold túlsó oldala? A kínai Csang’e–6 szonda mintái erre is választ adhatnak.