Ha léteznek fejlett idegen civilizációk és vannak rádiótávcsöveik, akkor leginkább a reptéri radarberendezéseink vezethetik őket a nyomunkra. Pánikra azért semmi ok.

Közzétették a NASA márciusban indított, a közeli infravörösben dolgozó űrtávcsövének első felvételeit.

Mire keresik a választ a magyar űrhajóssal az ELTE fizikusai?

A Szaturnusz Enceladus nevű holdján megfigyelt kilövellések a legújabb eredmények szerint közvetlenül a felszín alatti óceánból eredhetnek.

Elindult a Tienven-2 űrszonda, amellyel mintát szeretnének hozni egy földközeli kisbolygóról, majd közelről vizsgálnának egy üstökösmagot is.

Kína több külföldi pályázónak is átad a Csang’e–5 gyűjtéséből származó holdi anyagmintákat, köztük két amerikai egyetemnek.

A Vénuszhoz indították, de a Föld körüli pályán ragadt. Bő fél évszázad után többé már nem lehet riogatni az egykori szovjet űreszköz visszatérésével.

A NASA – feltehetően a költségvetési bizonytalanságok miatt – egy évvel elhalasztja a következő asztrofizikai küldetésére vonatkozó pályázati felhívását.

A Hubble-űrtávcső 2025-ben „ünnepli” 35. szülinapját.

Kína várja a nemzetközi együttműködő partnereket 2028 végén indítandó, a Marsról talajmintát hozó küldetéséhez.

Kutatók egy 2033-ban indítandó küldetést javasolnak a Naprendszer legkülső óriásbolygója és annak legnagyobb holdja, a Triton vizsgálatára.

Vagy legalábbis 50%-ra csökkent a veszélye. Erre következtettek a Hubble- és a Gaia űrtávcsövek adatait elemezve.

Csillagászoknak sikerült megfigyelni a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán légkörében mozgó felhőket.

A japán ispace vállalat második küldetése sem végződött sima leszállással a Hold felszínén.

Egy nemrég felfedezett földközeli kisbolygó kapcsán ismét reflektorfénybe került a NASA bolygóvédelmi és Föld-védelmi programja.

A NASA június közepéig szándékozik folytatni a próbálkozásokat annak érdekében, hogy életre keltsék a Lunar Trailblazer szondát.

Április elején probléma lépett fel a NASA 2023-ban indított Psyche kisbolygókutató űrszondájának hajtóműveivel.

Az 53 évvel ezelőtt indított, eredetileg a Vénuszra szánt, de a Föld körüli pályán ragadt szovjet űrszonda most már napokon belül a légkörbe léphet.

Ez annak a kisbolygónak a neve, amely mellett a NASA Lucy űrszondája április 20-án elrepült.

Az egyszerű válasz szerint azért, mert rozsdás, rozsda borítja. A valóságban a helyzet ennél valamivel bonyolultabb.