A NASA nem folytatja a félmilliárd dolláros, a holdi vízjég kutatására szánt automata holdjárójának programját.
A VIPER (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) neve először 2019 végén bukkant fel híreinkben, amikor beszámoltunk az amerikai űrhivatal első olyan automata holdjárójának tervéről, amely az emberes expedíciók előkészítéseként megvizsgálná a Hold déli poláris vidékének környékét. Akkor még 2022-es indulást vizionáltak. A következő évben, 2020-ban döntöttek úgy, hogy a VIPER-t a NASA kereskedelmi holdi szállítási programja (Commercial Lunar Payload Services, CLPS) keretében az Astrobotic cég Griffin nevű űrszondája juttathatja el a Holdra – hivatalosan immár 2023-as céldátummal. Egy 2021. szeptemberi hírben pedig már a kijelölt leszállóhely is szóba került. Eszerint a VIPER a holdi Déli-sarktól mindössze 5°-ra fekvő, 73 km átmérőjű kráter közelében egy 93 km2-es területet vizsgált volna át, ahol küldetése alapszakaszában 16–24 km távolságot tehetett volna meg.
A most leállított VIPER a NASA Johnson Űrközpontjának tisztaterében, előkészítés közben. (Kép: NASA / Helen Arase Vargas)
Friss hír, hogy napokban a NASA bejelentette: leállítják a VIPER előkészületeit. Nem ez az első eset, hogy a NASA végül eláll egy a holdi víz után kutató önjáró eszköz elkészítéséről. Hat évvel korábban ugyanez történt a Resource Prospector esetében is. A 430 kg-os VIPER rover az Astrobotic második holdi szondáján (Griffin) repült volna. Mint emlékezetes, a pittsburgh-i székhelyű cég első próbálkozása, a Peregrine küldetése januárban sikertelenül ért véget, a szonda a maghajtórendszer hibája miatt nem jutott el a Holdig.
A NASA elsősorban az elszálló költségek miatt döntött úgy, hogy felhagy a VIPER-rel. A projekt jóváhagyása idején 433,5 millió dollárról és 2023 végi landolásról volt szó. A 2024 végére történő átütemezésről és az összeg 505,4 millióra való növeléséről már korábban határoztak. A projekt legújabb, idén év eleji áttekintése során világossá vált, hogy 2025-nél korábban nem indulhatna és már 600 milliónál is többe kerülne a VIPER. Az eredeti költségvetés 30%-osnál nagyobb túllépése már nem volt elfogadható. (Még 2019-ben, amikor a VIPER tervét először bejelentették, a NASA 250 millió dollárra becsülte a rover költségeit, 2022-es holdi leszállást tartva szem előtt.)
A VIPER holdjáró mostanra megépült, többek közt környezeti és vibrációs tesztek is folytak már vele. A képen a kerekeinek forgatását próbálják ki. A NASA döntése alapján a Földön marad... (Kép: NASA / Helen Arase Vargas)
A leállításról szóló bejelentés idején a holdjáró integrált környezeti tesztjei még nem fejeződtek be, és a majdani működtetéséhez szükséges egyes földi rendszerek sem készültek el. Ez alapján a törléssel a NASA 84 millió dollárt spórol. Az amerikai űrhivatal történetében azért voltak már ennél sokkal jelentősebb költségtúllépések is, de feltehető, hogy a VIPER esetében a helyzet még csak tovább romlott volna, ha folytatják a programot. Reális esélye volt ugyanis a 2026-ra átütemezett landolásnak, ami újabb dollártízmilliókat jelentett volna, miközben más tudományos programoktól kellett volna elvonni a támogatást.
Mi lesz most a Griffin szonda sorsa? A NASA fenntartja az Astrobotic-kal kötött 323 millió dolláros szerződését, amelynek célja a Griffin Mission One 2025-re remélt indítása. A leszállóegység a VIPER helyett egy tömegszimulátort (!) visz magával a Holdra... Az Astrobotic persze időközben további kereskedelmi rakományokat kereshet a leszállóegységéhez. Ez esetben csökkenthet a tömegszimulátor mérete, ha helyette – legalább részben – hasznos teher is utazhat. Maga a NASA mindenesetre nem szán más műszereket a Griffinre. A jelenlegi tervek szerint a Griffin szállítja a Holdra például a LandCam-X berendezést, az Európai Űrügynökség (ESA) és a francia Lunar Logistics Services vállalat megbízásából. Ez képeket készítene a Holdhoz közeledve, hogy javítsa a jövőbeni holdraszállások pontosságát és biztonságát. Az Astrobotic ügyfeleinek teljes listája egyelőre még nem nyilvános.
Az Astrobotic egy saját, cipősdobozhoz hasonlítható méretű holdjárót (CubeRover, az előtérben) is vinne a Hold déli pólusvidékére, amely a Griffin Mission One leszállóegységgel (a háttérben) érkezne, és a Mission Control céggel együttműködésben készül. (Fantáziakép: Astrobotic) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A NASA első automata holdjárója
Az Astrobotic viheti a VIPER-t
A fő ellenség: a por
A VIPER leszállóhelye
Peregrine: tüzes vég
A NASA törölte a félmilliárd dolláros VIPER holdjáró programját (Spaceflight Now)
Technológiai civilizációra utaló jeleket észlelt egy holdi űrszonda – igaz, hogy csak a Föld irányából.
