A KGO a hazai űrkutatás egyik fontos centruma, elsődleges feladata a műholdas geodéziai technológiák megismerése és hazai adaptációja a földmérés és a földtudományok területein.

A FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma 2016-ban ünnepli épülete átadásának 40. évfordulóját. Ebből az alkalomból ünnepi előadóülésre hívják az érdeklődőket.

Elkészült Magyarország első teljes, országos lefedettségű műholdradaros amplitúdóképe.

A GPS geodinamikai vizsgálataink másik célja – a pontsűrűség növelésével – a kisebb kéregblokkok, vetők, vető szerkezetek jelenkori mozgásviszonyainak, aktivitásának feltérképezése.

A ma felbocsátandó Sentinel-1A európai földmegfigyelő műholdat Magyarországon is várják!

Újabb műholdradaros adatok bevonásával még pontosabban sikerült meghatározni az ajkai vörösiszap-tározó 2010 októberében átszakadt gátjainak térbeli mozgását, a katasztrófát megelőző nyolc éven át!

Mi nem éreztük, de a műholdak „látták” a hatalmas márciusi japán földrengés hatását Magyarország területén.

Hihetetlennek tűnhet, hogy a Földtől több mint 20 ezer km-re lévő és közel 14 ezer km/óra sebességgel száguldó műholdak azok, amelyekkel közvetlenül a talpunk alatt lévő földkéreg számunkra érzékelhetetlenül lassú mozgásai kimutathatók és feltérképezhetők, de így van!

Nemrég egy olyan tudományos eredményről adtunk hírt, amely az átszakadt ajkai vörösiszap-tározó elmúlt közel nyolc évi folyamatos mozgását bizonyította utólag, műholdradaros mérések alapján. Miről is van szó? Mennyire megbízható ez a technika? Hol tart az alkalmazása? Lehetne-e hasonló vizsgálatokat végezni máshol? A felmerült kérdéseket igyekszünk megválaszolni.

Vajon a műholdak láthatták-e előre az ajkai timföldgyár tározójának esetleges mozgását? Egyáltalán hogyan lehet olyan adatokhoz jutni, amelyek alapján ezt el lehet dönteni?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) koordinációjával valósul meg a Copernicus földmegfigyelési program, melyben a FÖMI kulcsszerepet vállal.

A keddi geomágneses vihar nem csak Magyarországról ritkán látható sarki fényt okozott, de megnehezítette a műholdas helymeghatározásban az ionoszféra hatásának modellezését is.

A magyarországi CORINE felszínborítási térképezés hatékonyságának növelése érdekében kifejlesztett új eljárásról.

Az űrgeodéziai technikák, elsősorban a GPS megjelenésével először vált lehetővé a jelenkori kéregmozgások, deformációk közvetlen megmérése és feltérképezése globálisan, három dimenzióban.

A MANT szakmai kirándulásainak következő állomása a FÖMI penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma lesz. Az időpont március 23. (szombat) délután.

Az epicentrumtól 9000 km-re, a hazai GPS állomáshálózat mérései alapján sikerült kimutatni a márciusi japán földrengés okozta deformációkat Magyarország területén.

Magyarország különleges összekötő szerepet játszott a készülő szovjet rádiócsillagászati műhold fejlesztői és a nyugati együttműködő partnerek „összehozásában”.

Az ajkai vörösiszap-tározó mozgástörténetének megállapítására is használt állandó szórópontú műholdradar-interferometria módszerét vajon alkalmazzák-e máshol is? A válasz: igen! Példaként bemutatjuk az európai Terrafirma programot, amelynek keretében mozgástérkép-atlasz is készült az európai nagyvárosokról.

Műholdas radarfelvételek feldolgozása során feltárult a vörösiszap-tározó október 4-én átszakadt gátjának múltja – egyelőre 7 és fél évre visszamenően.

Az elkészült leltár szerint a 2000 és 2006 közötti időszakban Magyarország területének 2,68%-án változott meg a földfelszín borítása.