A rakéta az európai Vega könnyű hordozórakéta volt, a két nagyobb űreszköz mellett tíz apró európai CubeSat is pályára került.

Egy korábbi felmérés szerint a termikus infravörös tartomány a földmegfigyelés stagnáló területe volt. Most a helyzet változik.

Új radaros földmegfigyelő műhold indult vasárnap (vagy hétfőn, az időzónától függően) Kínából.

A Hosszú Menetelés rakétacsalád 479. számú indítása ma Tajjüanból történt.

A világ műholdgyártó ipara virágzik, az erőteljes növekedés megmarad, az iparág máris a bővülő űrgazdaság meghatározó területe.

Ha a műholdas navigáció jövőjébe szeretnénk betekintést nyerni, akkor érdemes az Európai Űrügynökség (ESA) Navigációs Laboratóriumának tevékenységei közé pillantanunk kicsit.

A világ legprecízebb navigációs rendszere nem csak méter alatti helymeghatározási pontosságot biztosít közel 4 milliárd felhasználója számára, de rendkívül pontos időmeghatározást is kínál.

Az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak több mint 95%-a fel van szerelve navigációs vevőberendezéssel.

Egy évtizede történt az első helymeghatározás vele, napjainkra a Galileo lett a világ legpontosabb műholdas navigációs rendszere.

Február 6-án pusztító földrengés rázta meg Törökország déli és Szíria északi részét. Így látják a hatást a műholdak.

A Capella Space második Acadia műholdjának felbocsátása a Rocket Lab Electron rakétájával sikertelenül járt.

A Rocket Lab Electron rakétájával indult a Capella Space újfajta radaros műholdjainak első példánya.

Hosszadalmas késések után felbocsátották az orosz navigációs műholdak új típusának első képviselőjét.

Az űreszközt a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpont második indítóállásából, egy GSLV Mk.2 rakéta indította. Másodlagos rakománynak egy sor kisműholdat is elhelyeztek a rakétán.

Mióta 2020-ban befejeződött Kína navigációs műholdrendszerének kiépítése, most először állítottak pályára egy Beidou műholdat.

A PSLV rakéta április 22-én két alacsony pályás szingapúri műholddal és az utolsó rakétafokozaton egyéb űrkísérletekkel startolt Sriharikotából.

Az ESA újabb Galileo témájú infografikája az európai műholdas navigációs rendszer földi kiszolgáló létesítményeit mutatja be.

Az ESA infografikáján a Föld körül keringő Galileo navigációs műholdak fő külső részegységei láthatók.

A délnyugat-afrikai ország számára az Airbus Defence and Space építi a Angeo-1 műholdat.

Az európai műholdas navigációs rendszer új szolgáltatása segít a még pontosabb helymeghatározásban.