Jelenlétüket a NASA Cassini-szondájának adatait elemezve sikerült kimutatni az Enceladus anyagkilövelléseiben.
Jelenlétüket a NASA Cassini-szondájának adatait elemezve sikerült kimutatni az Enceladus anyagkilövelléseiben.
A közép-amerikai tűzhányó krátertavában pokoli viszonyok uralkodnak, mégis megtalálták benne az élet nyomait – az asztrobiológusok legnagyobb örömére.
A Marson egy kődarabon „leopárdfoltokat” találtak. Akár az élet jele is lehetne, de egyszerűbb magyarázat egy megfelelő kémiai reakciót feltételezni.
A korábbi feltételezésekkel ellentétben úgy tűnik, hogy mégsem kellett légköri oxigén a Marson talált mangán-oxid ásványok létrejöttéhez.
Az egykori marsi életre utaló kémiai jeleket találtak. Ám a megfigyelésre más magyarázat is lehetséges.
Megerősítésre vár a foszfin jelenléte a Vénusz légkörében. Jó alkalom azt hangoztatni, hogy feltétlenül szükséges az alaposabb helyszíni vizsgálat.
Az ún. szilúri hipotézis azt kérdezi: voltak-e már előttünk is technológiailag fejlett civilizációk a Földön?
Immár negyedszázada, hogy miközben a NASA jelentős összegeket költ a földönkívüli élet egyelőre sikertelen kutatására, a földönkívüli értelem hasonlóképpen sikertelen keresése háttérbe szorult.
Az asztrobiológusok még mindig az Europáról álmodoznak. Most éppen amerikai–európai összefogással szeretnének szondát küldeni a Jupiter jeges holdjára.
Keleten évszázadok óta gyógyteaként isszák, de a szabad világűr mostoha körülményei közt is megvédi magát a különös baktériumtenyészet.
Pusztító vulkánkitörés nyomait őrzi az Égei-tenger szigetcsoportja, a turisták kedvelt úti célja, Szantorini.
A NASA-nak a Jupiter Europa nevű holdjához indított űrszondája a SpaceX Falcon Heavy rakétájával emelkedett a magasba Floridából. Öt és fél év múlva ér célba.
Egy agytröszt a világűrből, pontosabban az idegen égitestekről érkező – sőt visszaérkező – fenyegetéstől óvná a Földet.
Talán mégsem a felszín alatti óceánból, hanem a hold latyakos kérgéből erednek az Enceladus gejzírjei.
Az egykori marsi élet nyomainak keresését megnehezítheti, hogy egyes kutatók szerint kémiai folyamatok fosszíliákkal összetéveszthető struktúrákat hozhatnak létre.
A Nemzeti Akadémiák tanulmánya összefoglalja a NASA intézkedéseit a szomszédos égitestek védelme érdekében, egyúttal megjelöli, ahol a NASA erőfeszítései nem elegendők.
A 2017. IV. negyedévéről szóló Bulletin tematikus számnak tekinthető, az öt cikkből négy az asztrobiológia különböző aspektusait mutatja be.
Seth Shostak szerint talán nem a földszerű exobolygók kutatásával kellene foglalkoznunk, ha meg akarjuk találni a földönkívüli értelem nyomait.
Talán mégsem kell a jövő űrszondáinak átfúrni az Europa jégpáncélját, hogy megvizsgálják az alatta feltételezett óceánt. Csak meg kell várni, amíg kijön a víz magától…
Amíg a kedves olvasó az év végi ünnepeket az otthon melegében tölti, náhány élőlény a nyílt világűrben kering a Föld körül, a Nemzetközi Űrállomás külsején.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu