Havonta jelentkező összefoglalónk első részében űrhajósokról és űrhajókról volt szó. Ezúttal kínai–orosz műholdas ügyekről, illetve holdkutatásról lesz szó.

Az ESA égi kísérőnk űrszondás kutatásában is megszakítja együttműködését az oroszokkal.

A Kazahsztánban kirobbant zavargások nem érintik az oroszok által bérelt űrbázist és a közeli várost sem.

Egyelőre meg nem erősített hírek szerint a tegnap felbocsátott új orosz űrállomásmodul üzemanyagrendszerével valami nincs rendben.

Az állomás létrehozásáról szándéknyilatkozatot írt alá a kínai és az orosz űrügynökség vezetője.

Az új orosz tulajdonos ugyan nemrég átszállította a tengeri indítóplatformot és a hajót Vlagyivosztok kikötőjébe, de nem tudni, fogják-e ismét használni a rendszert, és ha igen, mikor.

A Hold és a Mars helyszíni vizsgálata mellett az űrcsillagászati kutatások jelentik a program gerincét, de a bioszputnyik sorozat is folytatódik.

Oroszország és Kína közösen tervezi a Hold kutatásának folytatását.

A Space News tudósítójának beszámolója a távol-keleti orosz űrközpontban tett látogatásáról.

Második évtizede folyik Oroszországban a veterán Szojuzokat majdan felváltó emberes űrhajók fejlesztése. Legkorábban 2022-ben mutatkozhat be a Fegyeracija.

1976 óta először szeretnének visszatérni a Hold felszínére az orosz űrkutatók.

A két ország nyilatkozatban erősítette meg együttműködési szándékát az űrkutatás terén.

Oroszország nagy méretű és teljesítményű, nukleáris meghajtású űrvontató tervezésén és építésén dolgozik.

Nemrég a magyar sajtóban is hullámokat vetett a bejelentés, miszerint 2024-ben Oroszország kiszállna a Nemzetközi Űrállomás programjából.

Oroszország büntetést helyez kilátásba az amerikai műholdseregek szolgáltatását használóknak, mert saját rendszere kiépítését tervezi.

Az orosz Szputnyik hírügynökség hozta nyilvánosságra azt az információt, miszerint a Roszkoszmosz egy hat hónapig tartó kereskedelmi repülést tervez az ISS-re.

A Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása óta elmérgesedett orosz–nyugati és orosz–ukrán viszonynak az űrtevékenységben is komoly következményei vannak.

Jelenleg a Föld körüli térségben számos kisebb-nagyobb tárgy található, amelyek jelentős része használaton kívüli műhold, eszköz, törmelék.

Lezárult a Roszkoszmosz 2017-ben indított űrhajós-válogatása. A nyolc jelölt szeptemberben megkezdte a kiképzést. Az űrügynökség ígérete szerint akár a Holdra is eljuthat valamelyikük.

Dmitrij Rogozin Igor Komarovot váltja az orosz űrtevékenységet vezető állami vállalat élén.