A moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézetben hat önkéntes 360 napos földi szimulációt hajt végre.
A nemzetközi tudományos kutatás számára egyedi körülményeket biztosító földi állomáson (Scientific International Research In Unique terrestrial Station, SIRIUS) folyó kísérletsorozat keretében novemberben indították el a SIRIUS-23 projektet az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Kutatóintézetében (Институт медико-биологических проблем, IMBP), amely októberben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját.
A moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézetben működő „űrhajó” egyik moduljának bejárata. (Kép: Pavel Zelensky, AFP / Getty Images / IMBP)
A SIRIUS-23 a negyedik az IMBP izolációs kísérleteinek sorában, A SIRIUS-17 2017-ben 17 napig tartott, a SIRIUS-19 2019-ben 120 napig, a SIRIUS-21 pedig 2021-ben 240 napig. A SIRIUS-23 kísérlet résztvevői november 14-én foglalták el helyüket az otthontól távoli elszigeteltséget biztosító földi létesítményben (hivatalos nevén NEK, azaz наземный экспериментальный комплекс, földi kísérleti komplexum). A kísérlet résztvevői egy emberes holdutazás szimulációját hajtják végre, benne a Hold melletti elrepüléssel, a leszállóhely kiválasztásával, négy űrhajós leszállásával és felszíni munkájával, valamint a felszínen dolgozó robot távirányításával.
A SIRIUS-23 kísérlet egyik résztvevője az „űrrepülés” előtti vizsgálaton. (Kép: IMBP)
A kísérletsorozatot az az Anasztaszja Sztyepanova felügyeli, aki a négy hónapig tartó, az IMBP és a NASA által közösen végrehajtott SIRIUS-19 kísérletnek az egyik résztvevője volt, jelenleg pedig a goldeni (Colorado, USA) Colorado School of Mines PhD hallgatója. Mint elmondta, ezúttal a NASA nem vesz részt a kísérletben, ezért a kommunikáció nyelve – először az IMBP kísérletei sorában – kizárólag az orosz lesz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a résztvevők között ezúttal először lesznek többségben a hölgyek.
A kísérlet részeként először fogják vizsgálni a személyzet tevékenységének pszichofiziológiai vonatkozásait. Értékelni fogják a személyzet reagálását azokra a különböző műszaki hibákra, rendellenességekre, amelyek helytelen kezelése a résztvevők egészségére vagy életére veszélyes következményekkel járhat. Vizsgálni fogják a csoporton belüli kapcsolatok alakulását a különböző nemű résztvevők között, valamint a tagok reagálását a fizikai megterhelésre, az éjszakai munkára és a szimulált „űrsétákra”.
A SIRIUS-23 személyzetének parancsnoka Jurij Szergejevics Csebotarjov, fedélzeti mérnöke Anzselika Parfjonova, orvosa Kszenyia Orlova, kutatói pedig Olga Masztickaja, Kszenyia Sisenyina és Rusztam Zaripov. Közülük öten Oroszország, Masztickaja pedig Belarusz állampolgára.
A SIRIUS-23 kísérlet résztvevői. (Kép: IMBP)
Annak kapcsán, hogy a NASA ezúttal nem vesz részt a SIRIUS kísérletben, a Johnson Űrközpont közleményt adott ki, amelyben megemlítik, hogy több földi létesítményükben folytatnak hasonló izolációs kísérleteket, köztük a több Mars-analóg helyszínen működő CHAPEA (Crew Health and Performance Exploration Analog) és az antarktiszi HERA (Human Exploration Research Analog) állomásokon, de a SIRIUS-23 kísérletben nem vesznek részt.
A szimulált „űrhajó” az Orvosbiológiai Kutatóintézetben, a SIRIUS-23 kísérlet helyszíne. (Kép: IMBP)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Itt jártunk: Humans in Space Symposium
A Mars500 kísérlet eredményeiből
Mars500: sikeres a küldetés
Magyar pszichológusok a Mars500-ban
Hat ember egy évre összezárva: orosz izolációs kísérlet indult (Space.com)
1976 óta először szeretnének visszatérni a Hold felszínére az orosz űrkutatók.
