Az új európai nehézrakéta prototípusával sikeres statikus tesztet végeztek Kourou-ban.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Az Ariane-5 ECA rakéta VA257-es startján a MEASAT-3D malajziai és a GSAT-24 indiai GEO távközlési holdak voltak az utasok.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Megvan a James Webb-űrtávcső kijelölt startdátuma. Minden idők legnagyobb és legdrágább űrcsillagászati eszköze egy Ariane-5 rakétával indul Francia Guyanából.

Az Ariane–5 aprónak tűnő műszaki problémája miatt akár további hónapokkal is elhalaszthatják a James Webb-űrtávcső startját.

Az ESA és a rakétát gyártó Ariane Group bejelentette, hogy az Ariane–6 első startja csaknem bizonyosan átcsúszik 2021-re.

Az Eutelsat lesz az első nem állami megrendelő, amelynek műholdját a készülő európai Ariane-6 rakétával állítják majd pályára.

Az ESA Bulletin legújabb számának egyik cikke „Az esőerdőtől a csillagokig” címmel ismerteti a Guyana Űrközpont történetét és jelenét.

E havi európai kitekintésünk záró részében kizárólag rakétaügyekről lesz szó.

Ariane–5 (és Szojuz) már nincs, Ariane–6 még nincs, egyedül a legkisebb európai hordozórakéta, a Vega tartja a frontot. Annak is csak a régebbi változata.

Különleges vendégek érkeztek nagyszombaton az UPRA.space csapatához.

Van, aki esetleg eddig is soknak gondolta a műholdseregek létszámát? Az igazán nagy számok még csak ezután jönnek...

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Kétrészes sorozatunkban az ESA, illetve az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Két geostacionárius pályára szánt távközlési hold állt pályára egy Ariane-5 rakétával. Ez volt a sikeres európai hordozórakéta századik indítása.

Elmarad az európai nehézrakéta következő, májusra tervezett indítása. Az egyik hasznos terhét, egy indiai távközlési műholdat ugyanis visszarendelték ellenőrzésre.

A készülő német távközlési hold lehet az egyik utolsó hasznos terhe a megbízható (de drága) európai nehézrakétának, mielőtt a 2020-as évek elején átveszi szerepét az Ariane-6.