Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Megvan a James Webb-űrtávcső kijelölt startdátuma. Minden idők legnagyobb és legdrágább űrcsillagászati eszköze egy Ariane-5 rakétával indul Francia Guyanából.
Ariane–5 (és Szojuz) már nincs, Ariane–6 még nincs, egyedül a legkisebb európai hordozórakéta, a Vega tartja a frontot. Annak is csak a régebbi változata.
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Kétrészes sorozatunkban az ESA, illetve az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Elmarad az európai nehézrakéta következő, májusra tervezett indítása. Az egyik hasznos terhét, egy indiai távközlési műholdat ugyanis visszarendelték ellenőrzésre.
A készülő német távközlési hold lehet az egyik utolsó hasznos terhe a megbízható (de drága) európai nehézrakétának, mielőtt a 2020-as évek elején átveszi szerepét az Ariane-6.