Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Mogensen második űrrepülése
Európa első Crew Dragon pilótája lehet az ESA dán űrhajósa, Andreas Mogensen. A kis skandináv ország űrhajósa 2015-ben járt először a világűrben az Isiss nevű küldetésben. Akkor a Namzetközi Űrállomáson (ISS) egy rövid, 10 napos repülést végzett, melynek során napi 10 órát dolgozott a rengeteg kutatási feladat miatt. Augusztusban, a Crew Dragonok Crew-7 jelű repülésében azonban fél évre indul a Nemzetközi Űrállomásra. Ő lesz az Európai Űrügynökség (ESA) negyedik olyan űrhajósa, aki a NASA kereskedelmi személyszállítási programja (Commercial Crew Program) keretében, a SpaceX „Sárkányával” repülhet, Thomas Pesquet (Franciaország), Matthias Maurer (Németország) és Samantha Cristoforetti (Olaszország) után.
Andreas Mogensen. (Kép: ESA)
Viszont ő lesz az első, aki a Crew Dragon repülésen nem utasként, hanem pilótaként (!) vesz részt. Mint az olvasóink előtt ismert, a „Sárkány” önállóan emelkedik és közelíti meg az űrállomást, de gond esetén az amerikai Jasmin Moghbeli (parancsnok-pilóta, NASA, első űrrepülés) vagy Andreas Mogensen (pilóta, ESA, második űrrepülés) bármikor beavatkozhat. A két utasülést egyébként a japán Furukava Szatosi (Satoshi Furukawa, JAXA, MS1, második űrrepülés) és az orosz Konsztantyin Boriszov (Roszkoszmosz, MS2, első űrrepülés) foglalja el. A négy űrhajós közösen fogja teljesíteni az összesen fél éves Expedition 69 és Expedition 70 küldetéseket. (Tartalékaik Matthew Dominick, Michael Barratt és Jeanette Epps a NASA-tól, valamint Alekszandr Grebjonkin a Roszkoszmosztól.)
Mogensen első hosszú távú repülésén több mint 30 különféle európai kísérleti programot fog elvégezni. Ezeket három csoportba szervezték: klíma, egészség és űralkalmazások. A klímakutatással kapcsolatos kísérletek között lesz olyan, ahol Andreasnak az ISS Cupola moduljából kell zivatarfelhőket fotóznia. Az élettani kutatásokban többek között vizsgálják alvását, illetve azt, hogy a virtuális valósággal hogyan lehet az űrhajósok számára megnyugtató környezetet kialakítani. Az alkalmazási (technológiai) kísérletek között pedig olyanok szerepelnek, mint fém alkatrészek 3D nyomtatása az ESA eszközével, illetve a Földön lévő robotok irányítása az ESA Columbus moduljából.
Röviden
A május 11-én az Arianespace és a ClearSpace között aláírt szerződés értelmében az előbbi vállalat Vega-C rakétája indíthatja – legkorábban 2026 második félévében – a ClearSpace-1 manőverezésre képes „keringő takarítógépet”. Az űreszköz 660–800 km-es magasságban fog sodródni/mozogni, és működése során – a tervek szerint – egy 112 kg tömegű Vespa rakéta-végfokozatot fog begyűjteni, majd azzal a sűrű légkörbe belépni és elégni. (Ez a fokozat a 2013-as, második Vega indítás óta kering a Föld körül haszontalanul.)
ClearSpace-1. (Fantáziakép: ClearSpace)
Május közepi bejelentés szerint az Ariane-6 rakéta bemutatkozó repülése nagy valószínűséggel átcsúszik 2024-re. (Hat hónappal ezelőtt az ESA még bizakodó volt, hogy tartható lesz a 2023 végi start...) A probléma, hogy különböző okokból a rakétában használatos hajtóművek „hot fire” (égési) tesztjei még mindig csúsznak.
Egyelőre nincs késés az összevont március–áprilisi mozaikunkban jelzett O3b mPOWER-5 és -6 (Falcon-9), illetve Syracuse-4B és Heinrich Hertz (Ariane-5) startok esetében. Jelenleg úgy tűnik, hogy az előző műholdkettős június 9-én, míg az utóbbi duó június 16-án startolhat. Kapcsolódó cikkek:
A dán űrhajós az európai Huginn küldetést fogja teljesíteni. Az északi mitológiában Huginn és Muninn két holló, akik Odint kísérik. Egyikük az emberi elmét, másikuk az emlékeket, emlékezést szimbolizálja. A mitológia szerint a két holló minden reggel szárnyra kel, hogy eljusson a világ legtávolabbi sarkaiba és onnan hozzon információkat és tudást Odinnak. A küldetés logója a szárnyain Dánia körvonalait hordozza, melyben egy fehér vonal Koppenhágát (Andreas szülőhelyét) és az ISS-t köti össze. Az embléma színvilága pedig természetesen a dán nemzeti színeket idézi.
Európai mozaik – 2022. március
Visszatért az első dán...
Az űrbe készül az első dán
Európai mozaik – 2022. október (2. rész)
Takarítási helyzetkép
Ariane–6: inkább csak jövőre
Európai mozaik – 2023. március–április
Svédország második űrhajósa kereskedelmi megállapodás alapján jövőre juthat fel a Nemzetközi Űrállomásra. Talán.
