Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Ahogy az az orosz–ukrán háború első hete után már várható volt, Nagy Britannia is csatlakozott a korszerű repülő- és űrtechnikának (aerospace technology) az Egyesült Államok által bejelentett (illetve szigorított) exporttilalmához. Március 9-én Liz Truss külügyminiszter (UK Foreign Secretary) közölte, hogy „megakadályozzuk a brit repülő- és űrtechnológiai eszközök és szolgáltatások exportját Oroszországba, beleértve az olyan szolgáltatásokat is, mint a biztosítás, illetve a viszontbiztosítás”. (Ez utóbbi azért érdekes, mert ezzel jelentősen csökkenhet az orosz hordozóeszközök használatára vonatkozó igény az egyébként „semleges” vagy „oroszbarát” államok esetében is. Ennek oka pedig az, hogy nagyon sok nem orosz műhold orosz rakétával történő indítását korábban brit biztosítások mellett végezték.)
Március 31-i állás szerint valamikor májusban indulhat Kourou-ból az első Vega-C rakéta. A legkisebb európai rakéta ezen változata az alapváltozatnál erősebb első fokozattal, megnövelt méretű második fokozattal, és javított (folyékony hajtóanyaggal üzemelő) végfokozattal rendelkezik. A szintén új orrburkolat alatt az Olasz Űrügynökség (ASI) LARES-2 nevű, gömb alakú holdja fog utazni. Ezen a 387 kg-os, 40 cm átmérőjű eszközön 92 lézervisszaverő prizma található. A földi állomások nagy pontosságú lézertávmérőivel így cm-es pontossággal határozhatóak meg az 5900 km magas körpályán keringő hold egyes pályaszakaszai. Ez pedig segít abban, hogy az állomások közötti távolságot is szélső pontossággal lehessen mérni. Ez a geodinamikával, tektonikus lemezek mozgásával, vagy éppen az általános relativitással foglalkozó szakemberek munkáját segíti.
(Kép: OHB Italia)
Egy március 10-i bejelentés szerint a Virgin Orbit (Nasdaq: VORB) a UK Spaceportból legkorábban a nyáron felszálló Boeing 747-esről indíthatja azt a LauncherOne hordozórakétát, mely egy walesi műholdat állít majd pályára. Történelmi start lesz, hisz
Az első dán űrhajós újabb űrutazásra készül. Andreas Mogensen 2015-ben végezte első, tíznapos űrrepülését az „Iriss” küldetésben. Az Európai Űrügynökség (ESA) március végi bejelentése értelmében 2023 közepén vagy 2024 elején – mint Crew Dragon pilóta – repülhet másodszor az ISS-re. Ez lesz az első hosszú távú (fél éves) űrrepülése. Ugyanakkor először fog előfordulni, hogy egy Crew Dragonnak nem amerikai lesz a pilótája! (Mint ismert, Samantha Cristoforetti olasz űrhajósnő a Crew-4 személyzet tagjaként indul hamarosan az űrállomásra.) Az 1976-ban született Mogensen a Crew-6 tartalék pilótája lesz, aki (ha minden rendben megy) a Földön marad, hogy majd a Crew-7 pilótájaként repülhessen.
Az ESA március eleji döntése alapján a Thales Alenia Space UK vezette konzorcium végezheti a Holdon az első „európai oxigén-előállítást”. A tervek szerint 50–100 gramm regolitot fognak begyűjteni a Hold felszínén, melyből a potenciálisan hozzáférhető oxigénmennyiség 70%-át szeretnék kinyerni. (A holdi regolit 40–45%-ban tartalmaz megkötött oxigént.) Ráadásul a teljes folyamatot egy tíz napos periódusban tervezik elvégezni, hisz a leszállóegységen napelemek lesznek. A kísérlet során folyamatosan mérni fogják a különböző gázok mennyiségét. A Thales vezette konzorcium tagjai az AVS, a Metalysis, az Open University és a Redwire Space Europe. A megépítendő kísérleti berendezést az ESA (saját) leszállóegységén (EL3, European Large Logistics Lander) helyezik majd el. A 4,5 m átmérőjű, 6 m magas EL3 induló tömege 8,5 tonna lesz, melyből a rakomány 1,5 tonna.
Mintagyűjtés és -vizsgálat a Holdon. (Fantáziakép: ESA) Kapcsolódó cikkek:
Háború, szankciók, űregyüttműködés
A háború űrveszteségei
Mi várható 2021-ben? (2. rész)
Európai mozaik – 2021. július
Európai mozaik – 2021. május (1. rész)
Egy Boeing 747 repülőgép szárnya alól indult...
LauncherOne: a második startkísérlet sikerült
Visszatért az első dán...
Az űrbe készül az első dán
Az EU Tanács francia elnökségének meghívására február 16-án, Toulouse-ban tartottak informális ülést. 
