Orosz rádiós kémműhold indult

A holdraszállás már valóban karnyújtásnyira van, a világűr emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait egyre jobban megismerve azonban kétséges, mikor következhet a marsutazás.

India északi része évről évre füstfelhőbe burkolódzik. Idén sem volt másképp, ami a mezőgazdasági termeléssel függ össze.

Nem is akármilyen, hiszen a kifutó M sorozat utolsó darabja indult el az orosz navigációs műholdrendszerbe.

A CSFK kutatóit is a tagjai között tudó Gaia Kollaboráció a Tejútrendszer forradalmian új háromdimenziós térképének elkészítéséért elnyerte a 2023. évi Berkeley-díjat.

Idén szeptemberben és októberben is indult egy-egy műholdhármas a kínai sorozatból.

Közel tíz nappal a start után a Hold körüli pályára állt az első Orion űrhajó.

A mikrometeoroidok becsapódásai elkerülhetetlen veszélyt jelentenek minden űreszköz számára, így a James Webb-űrtávcsőre is. A NASA szakemberei próbálják minimalizálni a veszélyt.

Egy új kínai magáncég saját, többször felhasználható rakétája fejlesztésén dolgozik. Az ihletet a SpaceX Starshipjéből merítették.

A kínai űrhajó az ország új űrállomása felé tart, ahol utasai csatlakoznak a Sencsou-14 már ott dolgozó személyzetéhez.

Folyik a SpaceX Starship űrhajójának fejlesztése, amellyel évtizedünk közepén két űrhajós juthat a Holdra. A fejlesztés nem zökkenőmentes, néhány akadály még legyőzendő, de az érintettek bizakodók.

Állatkísérletek eredményéből arra következtetnek, hogy az űrhajósok mesterséges hibernálása védelmet nyújthat a kozmikus sugárzás káros hatásai ellen.

A SpaceX teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) visz ellátmányt és alkatrészeket a NASA megbízásából.

A PSLV rakéta fő hasznos terhe, egy óceánmegfigyelő űreszköz mellett nyolc apró nanoműhold került alacsony Föld körüli pályára.

Ennyi eurós tagállami befizetésekkel vág neki az Európai Űrügynökség (ESA) a következő három évnek.