Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Ez alkalommal egy hosszabb indiai beszámolót olvashatnak.
Erősödő együttműködés az Egyesült Államok és India között<
Ahogy az egy szeptember 18-i sajtótájékoztatón elhangzott, a világ két legnagyobb demokráciája az elmúlt pár évben fokozta a kooperációt. Az egyik első jelentős lépés a NASA–ISRO Synthetic Aperture Radar (NISAR, apertúraszintézises radarral felszerelt földmegfigyelő műhold) közös megvalósítása. A program – ahogy arról már többször beszámoltunk – jól halad, bár az idénre tervezett startot a nyáron eltolták 2025 februárjára. 2022 óta él egy bilaterális szerződés a két ország között az űr-helyzettudatosság (space situational awareness) területén, melynek keretében a két űrügynökség és a két ország magánvállalati futtatnak különféle projekteket a kiberbiztonság és az űrbéli „szeméttermelés” csökkentése kapcsán. A két leglátványosabb terület azonban a személyzetes űrtevékenységhez kötődik.
A magyar és lengyel űrhajóssal indulhat a második indiai a világűrbe, aki korábban Csillagvárosban (ld. a fenti csoportképet), jelenleg az Axiom Space-nél és a NASA-nál készül a repülésre. Az űrutazásra kijelölt katonai pilóta (Shubhanshu Shukla, a kép bal szélén) és tartaléka (Prasanth Nair, mellette) egyaránt megkapják a Crew Dragon pilótaképzést. Ez az Indiai Űrügynökség (ISRO) számára rendkívüli fontossággal bír, hisz mindkét jelölt tagja a hazai fejlesztésű Gaganaján (Gaganyaan) űrhajó négyfős berepülőcsapatának. Megállapodás van arról is, hogy az indiai űrhajó majd csatlakozik a Nemzetközi Űrállomás „amerikai oldalához”. Ez az ázsiai ország saját modulűrállomásának fejlesztése szempontjából fontos, hisz így az ISRO éles tapasztalatot szerezhet a megközelítés és dokkolás technikájából. (Igen, olvasóink kitaláták, mind a Gaganján űrhajót – a lenti képen –, mind pedig az indiai űrállomást „ISS-kompatibilis” dokkolórendszerrel fogják ellátni!) A másik együttműködési terület pedig az Artemis-program. Ebben immár India is résztvevő. A mai elképzelések szerint a Gaganján továbbfejlesztett változata alkalmas lesz a Hold körüli Gateway miniűrállomásra személyzetet és utánpótlást szállítani. Cserébe valamikor az ország űrhajósa égi kísérőnk felszínére is eljuthat (bár ezt saját erőből is szeretnék megvalósítani).
A sajtótájékoztatót egyébként annak okán rendezték, hogy az indiai kormány űrkutatás és űrtevékenység tárgykörben tartott ülésén…
…jóváhagyták a következő évek zászlóshajó projektjeit
Ez azt jelenti, hogy immár szabad az út a Csándráján-4 (Chandrayaan-4, alul balra) holdi talajminta-visszahozatali, valamint a VOM (Venus Orbiter Mission) Vénusz-orbiter számára. Az előbbire 21 milliárd rúpiát (kb. 253 millió dollárt), az utóbbira pedig 12,36 milliárd rúpiát (kb. 149 millió dollárt) különítettek el. A VOM esetében a fenti összegen belül maga az űrszonda 8,2 milliárd rúpiás költséget képvisel, a többi a földi infrastruktúra fejlesztésére és az indításra fordítódik. A Csándráján-4 (két LVM-3 – korábbi nevén GSLV Mk.3 – rakétával!) legkorábban 2027-ben startolhat, az indiai Vénusz Orbiter (alul jobbra) pedig 2028 februárjában hagyhatja el a Földet. Feladata lesz vizsgálni a forró bolygó légkörét, geológiáját és fejlődését, de foszfint (egyfajta lehetséges biomarkert) is keres majd a légkörben.
Érdekes módon az ISRO és a Japán Űrügynökség (JAXA) együttműködésében készülő Lunar Polar Exploration Mission (LUPEX, lent) egyelőre vár a „szabad jelzésre”, de legalább Indiában már átnevezték. Új neve Csándráján-5 (Chandrayaan-5).
Szintén zöld lámpát kapott a személyzetes űrprogram következő fontos eleme, az első kísérleti űrállomásmodul, a BAS-1 (Bharatiya Antariksh Station-1), amely a modulűrállomás (BAS) első, önálló működésre is képes eleme lesz – azonnal két (!) dokkolóegységgel (egy elöl, egy hátul). A Szaljut-6-ra hajazó, ám annál jóval kisebb méretű és tömegű modul feladata lesz az irányítási, életfenntartási, űrséta-, dokkolási és üzemanyag-áttöltési feladatok és eljárások gyakorlása, egyúttal a későbbi modulűrállomás alapját is képezi majd. (A modulűrállomás további elemeinek egyelőre nincs költségvetési fedezete.) A BAS-1 (lent) legkorábban 2028 decemberében startolhat, és a személyzetes űrprogram nyolcadik startjaként tartják nyilván. Négy indítással számolnak 2026 végéig a Gaganján program keretében, majd négy további „technológiai demonstrátor” starttal, melyek már a BAS megvalósításához szükségesek. (A 4+4 repülés között lesz szuborbitális, és orbitális, illetve automatikus és személyzetes egyaránt. – A szerző megj.) Amennyiben a BAS-1 sikeres lesz, akkor a harmincas években startolhatnak a további modulok. A terv az, hogy a 400 km magasan keringő modulűrállomás össztömege elérje az 52 tonnát. A teljes kiépítés legkorábban 2035-re várható.
Az új feladatokhoz természetesen nagyobb költségvetés is jár. Ennek megfelelően a Gaganján jelenleg érvényes büdzséjét 111 milliárd rúpiával megemelték, így az jelenleg már 201 milliárd rúpia.
A negyedik zászlóshajó projekt az NGLV (Next Generation Launch Vehicle) nevű, következő generációs és részben újra felhasználható rakéta megvalósítása. Erre mind a BAS fenntarthatósága, mind pedig a legkorábban 2040-re tervezett, saját eszközökkel megvalósítandó személyzetes holdraszállás miatt van szükség. Az NGLV-nek a tervek szerint a jelenlegi LVM-3 által indítható tömeg háromszorosát kell pályára emelnie, másfélszeres költséggel. (Nyilván ez utóbbi nem lenne reális, ha az eszközök jelentős része nem használható fel többször…) A projektre most 82,4 milliárd rúpiát különítettek el, a fejlesztési fázis részeként 8 év alatt három különféle kísérleti indítással számolnak. A fenti összegnek a fejlesztéseket, a szükséges létesítményeket és a három (nem szolgálati, hanem teszt-) indítást kell tartalmaznia. A 93 méter magasnak megálmodott rakéta meglepő módon „keresztnevet” is kapott: Soorya. Rendszerbe állítása viszont már csak a harmincas években várható. Kapcsolódó cikkek:
Közös indiai–amerikai radarműholdat terveznek
Earth System Observatory
Mi várható 2024-ben? (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. május (2. rész)
GYORSHÍR: Bemutatták a négy indiai űrhajósjelöltet
Ázsiai mozaik – 2024. március (1. rész)
Az Ax-4 küldetés: magyar űrhajóssal
Ázsiai mozaik – 2024. június–július (1. rész)
GYORSHÍR: Sikeres indiai űrhajókísérlet
Ázsiai mozaik – 2024. május (1. rész)
2021-es indiai helyzetkép
A foszfin nyomában
Ázsiai mozaik – 2024. február (1. rész)
Harmadszor indították a kis műholdak pályára állítására készült, két éve bemutatkozott indiai hordozórakétát.
