2021-es indiai helyzetkép

Folytatódnak a sikeres indiai alkalmazási és tudományos programok, de India készül első űrhajósának repülésére és újabb tudományos küldetésekre.

Az ENSZ Világűrbizottság (UN Committee on the Peaceful Uses of Outer Space, COPUOS) 2021. augusztus 25. – szeptember 3. között tartotta 64. ülésszakát. A járványhelyzet miatt az ülésszak a szokásos júniusi időpont helyett nyár végére tolódott, és hibrid formában (nagyobb részben online) tartották meg. Ennek ellenére a küldöttségek néhány tucat szakmai előadást mutattak be az ülésszak napirendjéhez kapcsolódó és aktuális témákban. Szokás szerint ezek közül néhányat olvasóinkkal is megismertetünk.

A COPUOS 2019 nyári ülésszaka óta végrehajtott rakétaindítások és pályára állított indiai műholdak. (Kép: COPUOS prezentáció)

India küldöttsége három előadásban számolt be az ország eredményeiről. Az első előadásban általános áttekintést adtak űrprogramjukról. A Világűrbizottság legutóbbi ülése óta, azaz 2019 júniusa és 2021 augusztusa között a képen látható űreszközöket állították pályára, emellett a PSLV hordozórakéta 49 külföldi műholdat is a világűrbe juttatott. (Az indítások további részletei megtekinthetők portálunk korábbi cikkeiben, illetve az előadás anyagában a COPUOS ülésszak honlapján.) Megerősítették, hogy folyik a Gaganyaan küldetés előkészítése, vagyis az első indiai űrhajós repülése indiai űrhajóval és hordozórakétával. Kiválasztották az űrhajósjelölteket, akiknek folyik a kiképzése. Az emberes küldetést két, űrhajósok nélküli repülés fogja megelőzni, az elsőt idén decemberre tervezik. Jelentős előrelépést értek el a műholdas kvantumkommunikáció területén is, idén március 22-én Ahmedabadban két, egymástól 300 méter távolságban lévő épület között létesítettek műholdas kvantumkommunikációs kapcsolatot. A további eredmények közt megemlítették, hogy Mars-szondájuk 210 méteres felbontású képet készített a Phobosról, a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet (IMO) pedig tavaly novemberben a globális rádiónavigációs rendszer részeként ismerte el a NavIC indiai műholdas navigációs rendszert.

Az indiai űrhajó decemberre tervezett ember nélküli próbarepülésének főbb adatai. (Kép: COPUOS prezentáció)

A második előadásban az indiai tudományos programok helyzetét mutatták be. A felderítő programok gyökerei az 1960-as évekig nyúlnak vissza, amikor Kerala államban a Thumba egyenlítői rakétaindító telepről felsőlégköri és ionoszféra-vizsgálatokat végeztek, ma pedig már indiai űrszondák keringnek a Hold és a Mars körül, az AstroSat pedig csillagászati megfigyeléseket végez. A 2019 júliusában indított Csándráján–2 Hold-szonda 100 km magas poláris pályán kering a Hold körül, mind a nyolc tudományos műszere kifogástalanul működik, ásványtani és topográfiai megfigyelések mellett vizsgálják a Hold semleges exoszféráját, ionoszféráját és a vízjég előfordulását a felszínen. A közelebbi és távolabbi jövő küldetései közül a Csándráján–3 leszállóegységet és rovert juttat a Hold felszínére, az előző Hold-küldetés sikertelen leszállását szeretnék ezúttal sikeresen végrehajtani, azonos műszerezettségű eszközökkel. Az Aditya L1 napfizikai űrszonda lesz, amely az L₁ Lagrange-pontban fog dolgozni, míg az XPoSat röntgenpolariméterével a kozmikus röntgensugárzás polarizációját vizsgálja. Elmondták, hogy a Japán Űrügynökséggel (JAXA) közösen tervezett LUPEX Hold-szonda japán hordozórakétával indul, és japán rovert visz magával, míg a leszállóegységet India készíti, amely a Hold déli pólusa térségében fog leszállni, valamikor az évtized közepén. A 3 hónaposra tervezett küldetés során 1,5 méter mélyre szeretnének lefúrni a Hold felszíni anyagába. Emellett tervezik a Venus Orbiter Mission küldetést, amelynek céljairól egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Vénusz felszíni topográfiája mellett a légkör összetételét, áramlását és evolúcióját, valamint a napszél és a légkör, illetve ionoszféra közötti kölcsönhatást szándékoznak vizsgálni, nemzetközi partnerekkel együttműködve.

Három a tervezett indiai tudományos küldetések közül. (Kép: COPUOS prezentáció)

A harmadik előadásban áttekintés hangzott el India földmegfigyelő műholdjairól, különös tekintettel azok alkalmazási területeire. Az ország eddig már nem kevesebb mint 45 földmegfigyelő műholdat állított pályára: az INSAT sorozat tagjait, valamint a Resourcesat, Cartosat, Oceansat, Saral, Scatsat és Megha-Tropiques családok tagjait. A készülő műholdak közül megemlítették az EOS–4 és EOS–6 műholdakat. Előbbi éjjel-nappali, 3–6, 25 és 50 méteres felbontással, 15–240 km széles sávokban vizsgálja a Föld felszínét, utóbbi az óceánok színét, a tengerfelszín hőmérsékletét és a szeleket figyeli.

Kapcsolódó cikkek:
Indiai helyzetkép az ENSZ-ben
Indiai eredmények
Indiai tervek

Kapcsolódó linkek:
Indiai előadások a COPUOS 64. ülésszakán (1)
Indiai előadások a COPUOS 64. ülésszakán (2)
A COPUOS 64. ülésszakán elhangzott szakmai előadások
Az ENSZ Világűrbizottság 64. ülésszaka (2021. augusztus 25. – szeptember 3.)
ENSZ Világűrbizottság (COPUOS, Committee for the Peaceful Uses of Outer Space)
ENSZ Világűriroda (UN OOSA)