A Rosetta mérései alapján a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül az ibolyántúli tartományban fedezték fel a sarki fényre hasonlító jelenséget.

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magjának kialakításában fontos szerepet játszott a mechanikai feszültség.

A bécsi Természettudományi Múzeum látványos kiállításon mutatja be a kiemelkedően sikeres Rosetta program kapcsán magát a programot és általában véve az üstökösök megfigyelésének, kutatásának történetét.

A Rosetta kikapcsolása előtt utoljára továbbított adataiból a kutatók rekonstruálták az űrszonda legutolsó felvételét, és megállapították, hol érte el az üstökösmag felszínét.

Véget ért a Rosetta küldetése. Sorozatunk első cikkében a „vég” eseményeit és a magyar vonatkozásokat, második részében a szonda kalandos útját tekintettük át. Lássuk most az eredményeket!

Véget ért a Rosetta küldetése, már „csak” a termés betakarítása, az adatok feldolgozása van hátra. Háromrészes cikksorozattal foglaljuk össze a két évtizedesre nyúlt program legérdekesebb mozzanatait.

Kevesebb mint egy hónappal a program vége előtt a Rosetta szonda képein sikerült felfedezni az eddig ismeretlen helyen leszállt Philae egységet is.

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja valaha minden bizonnyal kettészakadt, majd a darabok összeolvadtak. Úgy tűnik, más üstökösök is így viselkedhetnek.

A földi élet eredete szempontjából fontosnak tartott molekulát és atomot fedezett fel a Rosetta a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön, amelyet immár csaknem két éve vizsgál.

A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) díját a Rosetta üstökösszonda leszállóegységén dolgozó nemzetközi csapatnak, köztük magyar kutatóknak és mérnököknek ítélték.

Kisbolygók körül már találtak holdakat, nem is egyet. Üstökösök körül még soha. Eddig legalábbis.

Augusztus végén a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szakmai kirándulást szervezett a bécsi Rosetta kiállítás meglátogatására.

Az ESA archívumában mostantól elérhető minden nagyfelbontású kép és a hozzájuk tartozó adathalmaz a Rosetta úttörő küldetéséről.

Az ESA Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön.

Sorozatunk első cikkében a Rosetta programban vállalt magyar közreműködésről és szonda utolsó óráiról, a küldetés végét jelentő eseményekről írtunk. Ma a program kalandos történetét tekintjük át.

A nagysikerű európai űrszonda az üstökösmagra leérkezve fejezte be pályafutását.

Felejtse el, amit a Kepler-törvényekről tudott! Az ESA animációján követheti, hogyan mozgott a Rosetta űrszonda az elmúlt két évben a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja körül.

Az ESA Rosetta szondája hamarosan befejezi sikeres küldetését. Szeptember 30-án irányítottan leereszkedik az üstökös felszínére.

A Rosetta program eredményeiről tart előadást május 11-én délután Székesfehérváron Tóth Imre.

Az üstökösmagra leszállt egység tavaly július óta hallgat, és most már nem is valószínű, hogy valaha sikerülhet működésre bírni.