Ismerkedjünk meg a NASA tíz új űrhajósjelöltjével.

A NASA egyszerre szeretne embereket küldeni a Holdra és a Marsra, de mindkét fronton lemaradni látszik Kína mögött – legalábbis Louis Friedman, a Planetary Society vezetőjének véleménye szerint.

Most, a naptevékenység maximuma környékén nem csak a Földön, de külső bolygószomszédunknál is érdekes jelenségeket produkálnak a Napból érkező plazmafelhők.

Amerikai kutatók az ISS-en egy mesterségesen előállított vegyülettel kezeltek egereket, az állatoknál jelentősen csökkent a csontok súlytalanság okozta degradációja.

Sarki ürgéken kísérletezik ki azokat a módszereket, amelyek jövőben a hosszú időtartamú űrutazások résztevői hibernálására is alkalmasak lehetnek.

A népi bölcsesség szerint nem lehet egy fenékkel két lovat megülni. Háromról nem is beszélve. Sikerülhet-e a mutatvány Elon Musknak?

Állatkísérletek eredményéből arra következtetnek, hogy az űrhajósok mesterséges hibernálása védelmet nyújthat a kozmikus sugárzás káros hatásai ellen.

Egy szakértő véleménye szerint a NASA általa szűkösnek tartott költségvetése nem elég a nagyratörő célok megvalósításához.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Az amerikai Nanoracks cég olyan csúcstechnológiájú üvegházak fejlesztésén dolgozik, amelyekben az űrben, de a földi sivatagokban is élelmiszernövényeket lehetne termeszteni.

A Starlink kiépíthető, de fenntartása óriási összegeket emésztene fel. A Starship kategóriájú óriásrakétákra csekély az igény.

A NASA főigazgató-jelöltje szerint az Egyesült Államoknak egyszerre két vasat kell a tűzben tartania: űrhajósokat küldeni a Holdra és a Marsra.

...in space, avagy bevezető az űrszexológiába.

Növények híján is kell oxigént termelni, ha a Holdon vagy a Marson szeretnénk dolgozni vagy megtelepedni.

Egyéb lehetőségek híján a szélerőművek fontos szerephez juthatnak a majdani marsi telepek energiaellátásában.

A holdraszállás már valóban karnyújtásnyira van, a világűr emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait egyre jobban megismerve azonban kétséges, mikor következhet a marsutazás.

Megbízhatóan termeli az oxigént a Marson a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) MOXIE berendezése, amely a Perseverance-en kapott helyet.

A hosszú távú űrutazások során, mint amilyen a marsi utazás, különböző egészségügyi kihívásokkal kell szembenéznie a szakembereknek. Ilyen például a SANS.

November 8-án (hétfőn) 17 órától Horváth András tart érdekesnek ígérkező előadást a Műegyetemen, a MANT Űrkorszak sorozatában.

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint igen, de legfeljebb akkor, ha a küldetés időtartama nem haladja meg a négy évet.