A 70-es évek második felében az egykor a Saturn-V rakétákhoz legyártott összeszerelési és szállítási infrastruktúrát teljes mértékben átépítették az 1972 óta fejlesztés alatt álló űrrepülőgép-flotta számára.

A tegnapi halasztás után ma, küldetésének 14. napján, hét űrhajóssal a fedélzetén sikeresen vissztért a Földre a Discovery amerikai űrrepülőgép.

A NASA vezetői az űrrepülőgépen további javítást nem hajtottak végre. A Discovery kalandos utazása végén a tervek szerint hétfő (ma) délelőtt tér vissza a Földre.

A NASA új döntése értelmében a harmadik űrsétán fontos külső javításra kerül sor a Discoveryn. Ehhez hasonló műveletet eddig még nem végeztek a világűrben.

Több mint 1000 nap telt el azóta, hogy utoljára járt amerikai űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomásnál. Ma délutántól a Discovery nyolc napot tölt az ISS-hez kapcsolódva. Nézze meg fotóinkat a dokkolásról!

Mint arról korábban beszámoltunk, a Discovery felszállásakor ismét törmelékek hulltak alá, amelyek most szerencsésen elkerülték az űrrepülőgépet. A Space Shuttle jövője azonban bizonytalanná vált...

Kedd, 16.57: A Discovery három perccel ezelőtt elérte az előzetes keringési pályát. Mintegy húsz perc múlva a manőverező hajtóművek begyújtsával ezt megemelik a végső pályamagasságra.

Az STS-114-es repülést irányító csapat vezetője bejelentette, hogy a Discovery leghamarabb vasárnap indulhat útnak. Hivatalos bejelentés pénteken várható.

Sorozatunk harmadik részében olyan újdonságokat mutatunk be, amelyek nem csak az űrrepülőgépeken kaptak helyet, de legalább olyan fontosak, mint az eddig bemutatott módosítások.

A szerda estétől remélhetően újból üzemelő űrrepülőgépeken az elmúlt két évben több módosítást eszközöltek. A módosításokat bemutató sorozat második részében az orbiterre került új érzékelőket és a pótrobotkart mutatjuk be.

Sokak számára teljesen ismeretlen a története azoknak a mozgatható indítóállványoknak, amelyek nélkül sem az Apollo, sem a Skylab, sem az Apollo-Szojuz tesztprogram, de még a Space Shuttle program repülései sem jöhettek volna létre.

Hétfő, 11.16: LeRoy Cain repülési igazgató meghozta a régen várt döntést. Eszerint a floridai időjárás miatt a Discovery még egy napot tölt a világűrben, és kedden próbálja meg a leszállást. Több leszállási opció is létezik, ezek közül az elsőt kihasználva a landolási idő 11:08 (közép-európai idő szerint).

Tekintsék meg fotóinkat a Discovery két űrhajósának mára tervezett, a sérült tömítések javítására szolgáló űrsétájához. Képeink a sérüléseket és az ad-hoc "kifejlesztett" célszerszámokat mutatják.

Valóságos érvháború alakult ki az amerikai űrrepülőgépek jövőjét illetően a különféle érdekcsoportok között azóta, hogy a NASA bejelentette, egyelőre nem enged újabb űrrepülőgép-indításokat. Eközben az Atlantist továbbra is készenlétben tartják egy esetleges mentőmisszióra.

Tekintsék meg a NASA által publikált felvételeket a Discovery hajtóanyagtartályának (ET) sérüléséről.

Miután a Discovery rendben kijutott a világűrbe, megkezdődött a start során készült felvételek elsődleges elemzése. Ezekből kiderült, hogy a rendszer madárral ütközött, elvesztett két kisebb csempedarabot és leszakadt róla egy jelentősebb elem.

A NASA minden olyan központjából, amelyik kapcsolatban van az űrrepülőgép-programmal, a Kennedy űrközpontba sereglettek a mérnökök, hogy megpróbálják kitalálni a megoldást a szerdai visszaszámlálás idején jelentkezett szenzor-problémára.

Az STS-114 jelű űrrepülőgépút indítása műszaki hiba miatt elmaradt. Leghamarabb szombaton indulhat útjára a Discovery.

2005. július 12-én, helyi idő szerint este minden készen állt a Kennedy Űrközpontben a Discovery indítására. Ha az időjárás is kedvező lesz, az űrrepülőgépek ma este újra szolgálatba állhatnak.

Várhatóan szerdán (magyar idő szerint az esti órákban) útjára indulhat az első űrrepülőgép a Columbia katasztrófája óta. Az elmúlt két évben a NASA nem volt tétlen: több ponton módosította az űrrepülőgépeket. Most induló sorozatunk első részében bemuatatjuk a külső üzemanyagtartály és egy rögzítőelem módosításait.