2005. július 12-én, helyi idő szerint este minden készen állt a Kennedy Űrközpontben a Discovery indítására. Ha az időjárás is kedvező lesz, az űrrepülőgépek ma este újra szolgálatba állhatnak.
Szinte érezhető a feszültség a Kennedy Űrközpontban. Rengeteg a látogató, mindenki átérzi a közelgő esemény jelentőségét. A Kennedy Űrközpont látogató centrumából néhány percenként indulnak a teli buszok a függőleges összeszerelő épület (VAB) környékére, valamint az Apollo-Saturn V centrumhoz. A 39/A és 39/B indítóállások kilátóját a startelőkészületek miatt már lezárták, így a buszok rövidített útvonalon közlekednek. Mindeközben rendben folyik a visszaszámlálás. Helyi idő szerint az esti órákban visszatolták (visszafordították) a Discovery védőborításaként is szolgáló mobil szerelőtornyot, így az űrrepülőgép már szabadon áll. (Képünk kora délután készült, amikor a szerelőtorony még körülvette az űrrepülőgépet.) A helyi közönséginformációk szerint az időjárási viszonyok miatt 30-40 százalék a valószínűsége, hogy meghiúsul a start, ebben az esetben 24 vagy 48 órás halasztás jöhet szóba, ám a következő napokra rosszabbak a kilátások. Amennyiben péntekig nem sikerül végrehajtani a startot, könnyen lehet, hogy a Discovery-t vissza kell tolni a függőleges szerelőcsarnokba, ugyanis Florida felé közelít, és várhatóan a jövő hét elejére ér ide a hamarosan hurrikánná fejlődő, Emily névre keresztelt trópusi vihar. Az űrrepülőgép visszatolásához szükséges előkészületek pedig két napot vesznek igénybe. Amennyiben minden a tervek szerint halad, tehát az időjárás lehetővé teszi az indítást, úgy az közép-európai idő (CET) szerint 21:51-kor (+/- 5 perc) következhet be.
Képünkön az STS-114 (Discovery) legénysége. Elöl jobbról-balra: Eileen M. Collins (parancsnok-pilóta), Wendy B. Lawrence (küldetés specialista), James M. Kelly (pilóta). A hátsó sorban balról-jobbra: Stephen K. Robinson, Andrew S. W. Thomas, Charles J. Camarda és Szojcsi Nogucsi - valamennyien küldetés specialisták. Az amerikai Robinson és a japán űrügynökséget képviselő Noguchi űrsétákat is végre fog hajtani az ISS-nél, ezért a fotózáshoz is ennek megfelelően öltöztek. (NASA fotó)
Eileen Collins volt a NASA első űrrepülőgép-pilótanője, majd parancsnoknője. Előző (harmadik) repülése (STS-93, 1999-ben) idején lett övé a megtisztelő cím, akkor a Columbia fedélzetéről pályára állították a Chandra röntgentávcsövet. A csapatból csak Camarda amerikai és Nogucsi japán asztronauták újoncok, azonban ők is nagyon jól ismerik az űrállomás és az űrrepülőgépek fedélzeti rendszereit.
Kapcsolódó cikkek:
Az űrrepülőgépek módosításai (1. rész):
A külső tartály és környezete
Az űrrepülőgépek módosításai (2. rész):
Érzékelők minden mennyiségben
Az űrrepülőgépek módosításai
(3., befejező rész): Kamerák
A szerda estétől remélhetően újból üzemelő űrrepülőgépeken az elmúlt két évben több módosítást eszközöltek. A módosításokat bemutató sorozat második részében az orbiterre került új érzékelőket és a pótrobotkart mutatjuk be.
