Havi sorozatunk befejező részében képzeletben ellátogatunk a Marsra, a Holdra, Azerbajdzsánba és Indiába.

Július 16-án a kínai Csiucsüan űrrepülőtérről egy szuborbitális útvonalon mozgó, kisméretű, kísérleti űrrepülőgépet indítottak.

Újabb műholdat indított Kína a geostacionárius adatátjátszó rendszerébe, amellyel az alacsony pályás űreszközök – például az emberes űrhajók és az űrállomás – folyamatos kommunikációját biztosítják a Földdel.

Magyar idő szerint ma hajnalban startolt a Sencsou-12, fedélzetén három kínai űrhajóssal.

A csiucsüani űrközpontban kitolták a függőleges szerelőcsarnokból a legújabb Hosszú Menetelés-2F rakétát, a rászerelt Sencsou-12 űrhajóval.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Kezdődhet az utazás! Egy héttel a sima leszállást követően legurult a Marsra a kínaiak Csuzsung (Zhurong) marsjárműve.

Kína küldöttsége beszámolt a Hold és a Mars kutatásában elért eredményeikről, elsősorban a Csang’e–5 és a Tienven–1 küldetésekről.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Háromrészes sorozatunk első részében nagy vonalakban megismerkedtünk a Tienkung űrállomás fő moduljával. Most lássuk a másik két nehéz modult és az összeszerelés menetrendjét.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Mi újság a kínai űrállomáson?

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Három kínai űrhajós csütörtökön elindult az épülő új kínai modulűrállomásra, ahová rövid repülés után szerencsésen meg is érkeztek.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség ma új képeket közölt a Mars felszínéről, köztük olyat is, amelyen mind a leszállóegység, mind a marsjáró egyszerre látható.

Havi sorozatunk előző részében japán és kínai űrhajósokról, illetve a kínai teherűrhajóról írtunk, most pedig a Holdról és a Naprendszer legtávolabbi „sarkáról” lesz szó.

A most indított Tiencsou-2 a Tienho űrállomásmodulhoz viszi a majdani első legénység ellátmányát.

Négy nappal a Csuzsung marsjáró sikeres leszállása után közzétették az első helyszíni felvételeket is.

Magyar idő szerint ma éjjel elérte a Mars felszínét a Tienven-1 űrszonda leszállóegysége. Kína a harmadik űrnemzet, amely sima leszállást hajtott végre a vörös bolygón.

Háromrészes cikksorozatunk befejező részében a tervezett tudományos programokból szemezgetünk.

A Tienho (Tianhe) nevű, több mint 20 tonna tömegű hermetikus modul indításával megkezdődött az ázsiai ország kétévesre tervezett Föld körüli építési programja.