Egy Hosszú Menetelés-2F rakéta indította a Sencsou-14 űrhajót, fedélzetén két férfivel és egy nővel.

Egy Hosszú Menetelés-2C rakéta állította őket alacsony Föld körüli pályára pénteken.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek. Először kínai híreket olvashatnak.

Havi sorozatunk második részében kínai híreket olvashatnak.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A rejtély fokozódik: ha nem egy Falcon-9 fokozat és nem is egy kínai rakéta darabja, akkor mi éri el a Hold túlsó oldalát március 4-én?

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Hagyományos év eleji előretekintésünket kezdjük idén is az emberes űrrepülésekkel kapcsolatban várható eseményekkel.

Kína panaszt tett az ENSZ-nél, amiért az űrállomásukkal a közelmúltban kétszer is pályamódosító manőverre kényszerültek veszélyesen közel elrepülő Starlink műholdak miatt.

Sikerült az európai Mars Express szonda novemberi kísérlete, amelyben a kínai marsjáró adását vették, majd továbbították a Földre.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek. Először kínai és koreai hírek.

Az automata űreszköz a kínai űrállomáshoz szállít ellátmányt.

A mai napon Belső-Mongóliában sikeresen földet ért a Sencsou-13 űrhajó parancsnoki/visszatérő kabinja.

A tavaly májusban indított teherűrhajó ma elhagyta a kínai űrállomást, hamarosan megsemmisül a sűrű légkörben.

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem semmisült meg évekkel ezelőtt az a kiürült kínai rakétafokozat, amelyet a mai holdi becsapódással hoztak összefüggésbe.

Havi sorozatunk második részében a kínai űrállomással és az ország új űrstratégiájával kapcsolatos információkat olvashatnak.

A kínai Csang'e-5 az első, amellyel víz jelenlétét mutatták ki valós időben a leszállási helyszínen, a Hold felszínén.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A kínai űrállomásprogramot is kiszolgáló új geostacionárius távközlési műhold indult Hszicsangból.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.