Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

De most tényleg. A Hold túlsó oldalán.

Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Több éves hagyomány, hogy január elején rövid előretekintést adunk a következő évben várható fontos űreseményekről.

Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Földet ért Belső-Mongóliában a kínai Csang'e-5 szonda tartálya, benne a Holdról származó anyaggal – és vetőmagokkal.

A kínai Csang'e-5 szonda Hold körül keringő mintaszállító modulja dolga végeztével becsapódott az égitest felszínébe.

A kínai Csang'e-5 szonda holdi kőzetmintát szállító egysége automatikus üzemmódban csatlakozott a Hold körüli pályán keringő orbiterhez.

A Csang'e-5 megkezdte tudományos programját. Az első 48 óra legfontosabb feladata a kőzet- és talajminták begyűjtése.

Havonta visszatérő sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Egy hónapon belül ismét három ugyanolyan műhold állt pályára Kínából, szűkszavű közlemény kíséretében.

Február 10-én a Tienven-1 ráállt az elsődleges, elnyújtott Mars körüli pályájára.

2019 januárjában érkezett a Hold tőlünk sosem látható oldalára a kínai Csang'e-4 űrszonda és holdjárója.

Kapnak-e külföldiek is a kínai Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött több mint 1,7 kg-nyi holdkőzetből?

A Hosszú Menetelés-8 lenne az első többször felhasználható ázsiai rakéta.

Ma, közép-európai idő szerint valamivel hajnali 3 előtt a Csang’e-5 orbiter és földi leszállóegység duója elhagyta az elnyújtott Hold körüli pályát.

Egy Hosszú Menetelés-11-es rakéta indította a GECAM műholdpárost.

Ma, közép-európai idő szerint a késő délutáni órákban a Csang'e-5 holdi leszállóegység felső részéről felemelkedett a mintaszállító űreszköz.

Nyolc nappal az indítása után leszállt a Hold innenső oldalán a Csang'e-5 kínai űrszonda, amely majd anyagmintát hoz vissza az égitestről a Földre.

Közép-európai idő szerint ma 2 perccel délután 2 előtt, a fékező hajtómű 17 perces működtetésével sikerült az elsődleges pályára állás.