Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, mégis érdekesek. Ezúttal űrhajósokról és járműveikről lesz szó.

Kína 2026-ra szeretné megvalósítani az ötletet, új ablakot nyitva a világegyetemre.

Ki az a tizenhét, és ki a négy? Ezekben a napokban nagy az űrhajósforgalom a Föld körül.

...mármint a rakéta és az űrhajó, mert a személyzet bejelentésére még egy picit várnunk kell.

Május elején, 276 napos küldetés után landolt a tavaly augusztusban indított kínai űrrepülő. Hivatalos információ nem látott róla napvilágot, de követéséből azért le lehet vonni néhány érdekes következtetést.

Sorozatunk előző részében a kínai űrállomáshoz kapcsolódó híreket olvashattak. Most lássunk néhány hírt a Hold kutatásáról.

Még három hét sem telt el, és egy második egyiptomi földmegfigyelő műholdat is elindítottak Kínából.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Hivatalosan még meg nem erősített január eleji hírek szerint elhallgathatott a kínai marsjáró és a bolygó körül keringő űrszonda is.

E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.

Sorozatunkban előző részében több indiai és egy nagyon rövid indonéz hírt olvashattok. A befejező részben kínai érdekességek következnek.

A kínai űrállomáson eltöltött fél év után hazatértek a Sencsou-15 utasai.

A három kínai űrhajós egyike most először nem katonai háttérrel érkezett, hanem polgári foglalkozású.

Legalábbis így értékeli egy amerikai elemző azt, hogy Kína űrközpontot létesít Afrika stratégiailag fontos pontján.

Teherűrhajó indult (és érkezett) a kínai modulűrállomáshoz. Egy Hosszú Menetelés-7 rakétával, a Hajnan szigetén fekvő Vencsang űrközpontból startolt.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. A kínai űrrepülés újdonságai.

Az állítólagos Horus-1 alacsony pályáról a földfelszínt figyeli majd, egy Hosszú Menetelés-2C rakétával indult.

Hagyományos év eleji sorozatukat idén is az emberes űrrepülés „jövőbeli híreinek” összegyűjtésével kezdjük.

Havi sorozatunk befejező részében kínai híreket olvashatnak.