A Föld körül töltött 92 nap rekordhosszúnak számít a kínai űrrepülések történetében.

A tavalyi kínai holdi mintahozó küldetés, a Csang'e-5 űrszondájával eddig a Nap–Föld rendszer egyik Lagrange-pontjánál végeztek kísérleteket.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havi sorozatunk befejező részében képzeletben ellátogatunk a Marsra, a Holdra, Azerbajdzsánba és Indiába.

Július 16-án a kínai Csiucsüan űrrepülőtérről egy szuborbitális útvonalon mozgó, kisméretű, kísérleti űrrepülőgépet indítottak.

Újabb műholdat indított Kína a geostacionárius adatátjátszó rendszerébe, amellyel az alacsony pályás űreszközök – például az emberes űrhajók és az űrállomás – folyamatos kommunikációját biztosítják a Földdel.

Magyar idő szerint ma hajnalban startolt a Sencsou-12, fedélzetén három kínai űrhajóssal.

A csiucsüani űrközpontban kitolták a függőleges szerelőcsarnokból a legújabb Hosszú Menetelés-2F rakétát, a rászerelt Sencsou-12 űrhajóval.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Kezdődhet az utazás! Egy héttel a sima leszállást követően legurult a Marsra a kínaiak Csuzsung (Zhurong) marsjárműve.

Kína új relészondát fejleszt, hogy a Hold déli pólusára induló küldetésével rádiókapcsolatot biztosítson.

Egy hónapos kommunikációs szünet előtt helyzetjelentés a kínaiaik marsjárójáról, amely immár 100 napos üzemelésen van túl.

Pénteken két kínai űrhajós közel 6 órát töltött munkával a Tienho űrállomáson kívül.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Mi újság a kínai űrállomáson?

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Három kínai űrhajós csütörtökön elindult az épülő új kínai modulűrállomásra, ahová rövid repülés után szerencsésen meg is érkeztek.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség ma új képeket közölt a Mars felszínéről, köztük olyat is, amelyen mind a leszállóegység, mind a marsjáró egyszerre látható.

Havi sorozatunk előző részében japán és kínai űrhajósokról, illetve a kínai teherűrhajóról írtunk, most pedig a Holdról és a Naprendszer legtávolabbi „sarkáról” lesz szó.

A most indított Tiencsou-2 a Tienho űrállomásmodulhoz viszi a majdani első legénység ellátmányát.

Négy nappal a Csuzsung marsjáró sikeres leszállása után közzétették az első helyszíni felvételeket is.