Három kínai űrhajós csütörtökön elindult az épülő új kínai modulűrállomásra, ahová rövid repülés után szerencsésen meg is érkeztek.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség ma új képeket közölt a Mars felszínéről, köztük olyat is, amelyen mind a leszállóegység, mind a marsjáró egyszerre látható.

Havi sorozatunk előző részében japán és kínai űrhajósokról, illetve a kínai teherűrhajóról írtunk, most pedig a Holdról és a Naprendszer legtávolabbi „sarkáról” lesz szó.

A most indított Tiencsou-2 a Tienho űrállomásmodulhoz viszi a majdani első legénység ellátmányát.

Négy nappal a Csuzsung marsjáró sikeres leszállása után közzétették az első helyszíni felvételeket is.

Magyar idő szerint ma éjjel elérte a Mars felszínét a Tienven-1 űrszonda leszállóegysége. Kína a harmadik űrnemzet, amely sima leszállást hajtott végre a vörös bolygón.

Háromrészes cikksorozatunk befejező részében a tervezett tudományos programokból szemezgetünk.

A Tienho (Tianhe) nevű, több mint 20 tonna tömegű hermetikus modul indításával megkezdődött az ázsiai ország kétévesre tervezett Föld körüli építési programja.

Az állomás létrehozásáról szándéknyilatkozatot írt alá a kínai és az orosz űrügynökség vezetője.

Kétrészes cikkünk első részében bemutattuk az 1971. márciusban összeállt űrhajóscsoportot. Most ismerkedjünk meg a rakétával és az űrhajóval!

Magyar idő szerint ma hajnalban startolt a Sencsou-12, fedélzetén három kínai űrhajóssal.

A csiucsüani űrközpontban kitolták a függőleges szerelőcsarnokból a legújabb Hosszú Menetelés-2F rakétát, a rászerelt Sencsou-12 űrhajóval.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Kezdődhet az utazás! Egy héttel a sima leszállást követően legurult a Marsra a kínaiak Csuzsung (Zhurong) marsjárműve.

Kína küldöttsége beszámolt a Hold és a Mars kutatásában elért eredményeikről, elsősorban a Csang’e–5 és a Tienven–1 küldetésekről.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Háromrészes sorozatunk első részében nagy vonalakban megismerkedtünk a Tienkung űrállomás fő moduljával. Most lássuk a másik két nehéz modult és az összeszerelés menetrendjét.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A NASA – legalább közvetve – megkérdezné kínai partnerétől, milyen bolygóvédelmi intézkedéseket foganatosítottak a Tienven–1 szondánál.

1971. március 15-én Pekingben, a legnagyobb titokban kiválasztottak 20 űrhajósjelöltet.