Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Az ENSZ-ben elhangzott hét kínai előadás közül az űrállomásprogramról, a Hold kutatásáról és az űrtudományi küldetésekről szólóakat ismertetjük röviden.

Két férfi és egy nő fél éven át tartó küldetésre indult az épülő kínai űrállomásra.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A most indított Tiencsou-3 a Tienho űrállomásmodulhoz viszi a majdani második legénység ellátmányát.

Kína új relészondát fejleszt, hogy a Hold déli pólusára induló küldetésével rádiókapcsolatot biztosítson.

Egy hónapos kommunikációs szünet előtt helyzetjelentés a kínaiaik marsjárójáról, amely immár 100 napos üzemelésen van túl.

Pénteken két kínai űrhajós közel 6 órát töltött munkával a Tienho űrállomáson kívül.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Mi újság a kínai űrállomáson?

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Az európai Mars Express szonda novemberben többször is lehallgatja a kínai Csuzsung marsjáró adását. (Nyugalom, a kínaiak tudnak róla.)

A kínai holdszondával hozott kőzetminták vizsgálata megerősíti, hogy a Hold történetének késői időszakában is folyt vulkáni tevékenység, egyben új kérdéseket is felvet.

Tegnap kitolták a függőleges szerelőcsarnokból azt a CZ-2F hordozórakétát, mely a Sencsou-13 űrhajót juttathatja pályára.

Kína a NASA Ingenuity helikopteréhez hasonló eszközt fejlesztene és szeretne a Marsra juttatni.

A Föld körül töltött 92 nap rekordhosszúnak számít a kínai űrrepülések történetében.

A tavalyi kínai holdi mintahozó küldetés, a Csang'e-5 űrszondájával eddig a Nap–Föld rendszer egyik Lagrange-pontjánál végeztek kísérleteket.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havi sorozatunk befejező részében képzeletben ellátogatunk a Marsra, a Holdra, Azerbajdzsánba és Indiába.

Július 16-án a kínai Csiucsüan űrrepülőtérről egy szuborbitális útvonalon mozgó, kisméretű, kísérleti űrrepülőgépet indítottak.

Újabb műholdat indított Kína a geostacionárius adatátjátszó rendszerébe, amellyel az alacsony pályás űreszközök – például az emberes űrhajók és az űrállomás – folyamatos kommunikációját biztosítják a Földdel.