Űrszondás programokból válogatva fejezzük be az új esztendő várható űreseményeinek év eleji áttekintését.

Célba ért a kínai Csang'e-4 űrszonda: sima leszállást hajtott végre a Von Kármán-kráterben, megkezdve a Hold kutatásának új korszakát.

A Csang’e–4 hamarosan leszáll a Hold túlsó oldalára. Kína azonban sokkal nagyratörőbb terveket is dédelget: az egész Naprendszer meghódítását.

Kína decemberben indítja a Csang’e–4 szondát a Holdhoz, az űrkutatás történetében először terveznek sima leszállást a Hold túlsó oldalán.

Kínát nem veszik be a Nemzetközi Űrállomás programjába, ezért saját, tervezett űrállomását ajánlotta fel a nemzetközi közösségnek, a pályázat már nyitva áll. Egy amerikai véleményt is ismertetünk.

Egy Hosszú Menetelés-4C rakétával állt pályára három katonai földmegfigyelő hold és egy kísérleti nanoműhold Csiucsüanból.

Április 2-án, magyar idő szerint kora hajnalban megsemmisült a sűrű légkörben a Tienkung-1 kínai űrállomásmodul.

Nemrég jelent meg egy cikkünk „A századik Csiucsüanból” címmel. Mi van a kínai starthely száz indítása mögött?

Az első kínai teherűrhajó befejezte feladatait a második kínai űrállomásmodulnál. Még egy ideig önálló programot hajt végre, majd megsemmisül a légkörben.

Az első, 2011-ben felbocsátott kínai kísérleti űrállomásmodul néhány hónap múlva belép a sűrű légkörbe és megsemmisül.

Tegnap szállt le a Hold túlsó oldalán a Csang'e-4 űrszonda, és néhány órával később sikeresen el is indította a vele együtt érkezett rovert.

Néhány érdekes statisztikai adat a világ idei űrtevékenységéről – a teljesség igénye nélkül.

A Csang'e-4 (Chang'e-4) a második leszálló űreszköz Kínából a Holdhoz, az égitest tőlünk sosem látható oldalára szeretnék juttatni – az űrkutatás történetében először.

Folytatódik a holdprogram, a nem túl távoli tervek között újabb célpontként a Mars, sőt a Jupiter is szerepel.

A kínai Csüecsiao (Queqiao) a Hold túlsó oldalán való leszállásra tervezett társa előtt indult, hogy majd közvetíthesse annak adatait a Földre.

85-ös a sorszáma, Kínából származik, és köze van a hét elejének nagy visszhangot kiváltó űreseményéhez. Mi az?

Április 1-jéről 2-ára virradó éjjel belépett a légkörbe és megsemmisült a Tienkung-1 kínai űrállomásmodul.

Gyakran írjuk, hogy a nagyobb űreszközöket a Csendes-óceán déli része fölött léptetik be a sűrű légkörbe. Miért ott?

Európai űrhajósok is csatlakoztak a kínaiakhoz – egyelőre csak egy gyakorlat erejéig.

A kínai űrállomás terveit is bemutatták az ENSZ Világűrbizottság ülésszakán. Az előkészítő szakasz sikeresen lezárult, a következő lépés maga az űrállomás.