85-ös a sorszáma, Kínából származik, és köze van a hét elejének nagy visszhangot kiváltó űreseményéhez. Mi az?

Április 1-jéről 2-ára virradó éjjel belépett a légkörbe és megsemmisült a Tienkung-1 kínai űrállomásmodul.

Gyakran írjuk, hogy a nagyobb űreszközöket a Csendes-óceán déli része fölött léptetik be a sűrű légkörbe. Miért ott?

Európai űrhajósok is csatlakoztak a kínaiakhoz – egyelőre csak egy gyakorlat erejéig.

A kínai űrállomás terveit is bemutatták az ENSZ Világűrbizottság ülésszakán. Az előkészítő szakasz sikeresen lezárult, a következő lépés maga az űrállomás.

Az első kínai teherűrhajó indításáig még néhány napot várni kell, de a start úszó követőállomásául szolgáló hajó már útra kelt.

Rekordszámú start, új fejlesztésű hordozórakéták, új starthely, új űrállomásmodul, az eddigi leghosszabb emberes repülés – ilyen volt a kínai űrkutatás elmúlt éve.

A Sencsou-11 űrhajósai egy hónap után tértek vissza a Tienkung-2 kínai kísérleti űrállomásmodulról.

Sikeresnek tűnik az új, Hosszú Menetelés-5 (LM-5, CZ-5) nehéz asztronautikai hordozórakéta mai, első repülése. A start megnyithatja az utat a 20-as évek modul-űrállomásához!

Megérkezett a Sencsou-11 űrhajó a második, új kínai kísérleti űrállomásmodulhoz, a Tienkung-2-höz.

Április 2-án, magyar idő szerint kora hajnalban megsemmisült a sűrű légkörben a Tienkung-1 kínai űrállomásmodul.

Nemrég jelent meg egy cikkünk „A századik Csiucsüanból” címmel. Mi van a kínai starthely száz indítása mögött?

Az első kínai teherűrhajó befejezte feladatait a második kínai űrállomásmodulnál. Még egy ideig önálló programot hajt végre, majd megsemmisül a légkörben.

Az első, 2011-ben felbocsátott kínai kísérleti űrállomásmodul néhány hónap múlva belép a sűrű légkörbe és megsemmisül.

A Hosszú Menetelés-7 rakétával Vencsangból indított Tiencsou-1 az ázsiai ország első automata teherűrhajója.

Az utóbbi hetekben egy sor apró, színes információ jelent meg a kínai asztronautika és űrkutatás különböző területeiről. Ezeket szedtük csokorba.

Elindult a geostacionárius pályán működő kínai adatátjátszó műholdrendszer negyedik tagja, a Tienlien-1D.

Először egy most indított kínai kísérleti műholddal próbálják ki a gyakorlatban a röntgenpulzárok megfigyelésén alapuló navigációt a világűrben.

A 33 naposra tervezett – kínai rekordnak számító – személyzetes űrrepülés félidejébe érkezett. Ennek kapcsán osztunk meg néhány új információt a Tienkung-2 űrlaborról és az ott folyó kísérletekről.

A kínai űrhajó fedélzetén két férfi, Csing Haj-peng és Csen Tung az új űrállomásmodul, a Tienkung-2 felé tart.