Űrhajósok a Hold körül, magánutak a Nemzetközi Űrállomásra – egyebek mellett ez vár ránk az előttünk álló évben az emberes űrrepülések terén.
Űrhajósok a Hold körül, magánutak a Nemzetközi Űrállomásra – egyebek mellett ez vár ránk az előttünk álló évben az emberes űrrepülések terén.
Miközben a nem kevésbé titkos amerikai X-37B újabb startja napok óta húzódik Floridában, a hasonló kínai automata mini-űrrepülőt felbocsátották Csiucsüanból.
Havonta jelentkező rovatunk első részében kizárólag indiai híreket olvashattak. Ezúttal következzenek az ausztrál, japán, kínai, koreai és török „kis színesek”.
Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek.
A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) feladata többek közt a Hold túlsó oldalára küldendő mintahozó űrszonda, majd a déli pólus környékére szánt leszállóegység kommunikációs kiszolgálása lesz.
Október 19-én a Sencsou-17 űrhajót szállító rakétát kigördítették a függőleges szerelőcsarnokból.
Havi ázsiai hírösszeállításunkat japán és kínai vonatkozású űrérdekességekkel folytatjuk.
E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.
Sorozatunkban előző részében több indiai és egy nagyon rövid indonéz hírt olvashattok. A befejező részben kínai érdekességek következnek.
A kínai űrállomáson eltöltött fél év után hazatértek a Sencsou-15 utasai.
Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük kínai hírekkel!
Ezentúl nem kell fantáziarajzokra hagyatkoznunk a Tienkung űrállomás illusztrálásához: a nemrég visszatért Sencsou-16 űrhajósai fotóztak!
Havonta jelentkező összefoglalónk első részében űrhajósokról és űrhajókról volt szó. Ezúttal kínai–orosz műholdas ügyekről, illetve holdkutatásról lesz szó.
A helyszínek az ország északkeleti és délnyugati részén vannak, a cél a rádiócsillagászati kutatások mellett a kínai holdprogram és a Naprendszer távolabbi vidékei kutatására induló űrszondák támogatása.
A mai napon Csiucsüanból sikeresen pályára állították a soron következő kínai űrhajót.
Ebből az alkalomból adott interjút az ország hírügynökségének Jang Livej (Yang Liwei), az első kínai űrhajós...
Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.
Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, mégis érdekesek. Ezúttal űrhajósokról és járműveikről lesz szó.
Kína 2026-ra szeretné megvalósítani az ötletet, új ablakot nyitva a világegyetemre.
Ki az a tizenhét, és ki a négy? Ezekben a napokban nagy az űrhajósforgalom a Föld körül.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu