A székesfehérvári Szabadművelődés Házában 2003. október 18-án (szombaton), 17 órakor Szentpéteri László, az ŰRVILÁG felelős szerkesztője tart előadást.

A ma hajnalban indított kínai űrhajó rendszerei normálisan működnek, utasa jól érzi magát.

Miért kellett Kínának űrhajóst küldenie a világűrbe? Kik karolták fel a programot? Miért most? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ összeállításunk.

A kínai űrhajót indító hordozórakéta a Pekingtől 1600 km-re nyugatra, a Góbi-sivatagban található Csiucsüán űrközpontból indult. A landolásra szintén Kína lakatlan területein kerül sor.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a kínai űrhajó hordozórakétáját, és igyekszünk választ keresni arra a kérdésre, hogy ez egy Szojuz hordozórakéta vak másolata-e, vagy valóban kínai fejlesztés.

A Sencsou-5 űrhajó indítása kapcsán új sorozatot indítunk. Célunk, hogy megismertessük olvasóinkkal a kínai emberes űrprogram további részleteit: az űrhajót, a hordozórakétát, és az űrközpontokat. A bemutatást egy rövid áttekintővel kezdjük: így jutott el Kína az első emberes indításig.

A kínai televízió jelentése szerint az első kínai űrhajós indításához a végső előkészületek zajlanak Csiucsüanban.

Már a második kínai mesterséges hold, az 1971-ben felbocsájtott SJ-1 (Shi-Dzsián (“gyakorlat”), vagy Kina-2) is vitt magával olyan berendezéseket, melyek a kozmikus-, és a röntgen-sugárzást, valamint a Föld mágneses mezőit tanulmányozták...

A hatalmas kiterjedésű országban természetes igény van az űrtávközlés, a műholdas helymeghatározás és navigáció fejlesztésére. Cikkünk a leglátványosabb eredményeket foglalja össze.

Kínában az űrtechnikát kiterjedten alkalmazzák az erdészetben, a vízügyben, a geológiai és az óceanológiai kutatásokban, vagy éppen az időjárás előrejelzésben.

Közép-európai idő szerint 0:23-kor leszállt a Sencsou-5 űrhajó a Belső-Mongóliai Autonóm Tartományban. A leszállásról 0:35-kor számolt be a kínai televízió.

Néhány hete egy érdekes hírre bukkantam, amikor az 1991 januári Űrkaleidoszkóp című MANT kiadványt forgattam. A hír nagyon tanulságos, úgy gondolom érdemes 12 év elteltével újra átfutni.

Rakétatörténeti könyveket lapozva vagy az Internetet böngészve könnyen összetalálkozunk Van Hu (kínai pinyin átírással: Wan Hu) nevével. Gyakran úgy említik őt, mint az első kínai „űrhajóst”. De ki is az a Van Hu?

Jang Li-vej 1965-ben Kínában született, 1983-tól vadászpilóta, 1990-ben nősült. 1993-ban bekerült a kínai űrhajósjelöltek első csapatába.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a kínai Sencsou űrhajót. Megpróbálunk arra a kérdésre is választ adni, hogy ez az űrhajó Szojuz-e, vagy nem Szojuz?

Ma hajnalban, közép-európai idő szerint 3 órakor Kína útnak indította első űrhajósát. Tíz perccel később a Sencsou-5 sikeresen pályára állt.

Az ázsiai ország FSW típusú visszatérő holdjain már a nyolcvanas években elkezdte a különféle mikrogravitációs (anyagtudományi, biológiai) kírérleteket. A Sencsu űrhajó automatikus változatain mérőbábuk is repültek.

Kína – hasonlóan a világ többi űrkutató nagyhatalmához – katonai célú űreszközöket is kifejlesztett. 1975-től fotófelderítő visszatérő űreszközöket, 2000-től pedig katonai távközlési műholdcsaládot ismerhettünk meg.

Már beszámoltunk arról, hogy októberre várható az első kínai űrhajós történelmi útja. Történelmi, hisz Kína lesz a harmadik ország, mely önerőből juttat embert a világűrbe. Mostani cikkünkben egy sor újabb információt olvashatnak.

Kina már a nyolcvans évek közepe óta ajánlja saját hordozórakétáit kereskedelmi célokra, azaz vállalja műholdak bér-inditását. Az időzités akkor igen szerencsésnek volt mondható, hisz 1986-ban következett be a Challenger katasztrófája.