Kína kidolgozta a Holdon létesítendő nemzetközi kutatóállomás tervét, az ott végzendő munkához együttműködő partnereket keres.

A többször újra hasznosítható, ember nélküli űrjármű teljes titoktartás közepette startolt tegnap Csiucsüanból.

Elindult Kína első olyan Mars-küldetése, amely teljes egészében önerőből állt össze.

Ma a Belső-Mongóliában lévő leszállóhelyen sikeresen landolt az automatikus kínai űrhajó. Ezzel a repülés három célja közül kettő teljesült.

Május 5-én, magyar idő szerint dél körül Vencsangból indult a Hosszú Menetelés-5B első példánya.

1970. április 24-én került pályára az akkor jobb híján Kína-1-nek nevezett űreszköz.

A Hosszú Menetelés–5 decemberi sikeres indításával megvalósíthatóvá váltak Kína nagyratörő, elsősorban erre a rakétára épülő tervei.

2020-ban Kína nemcsak új hordozórakétákat és távoli küldetéseket indítana, hanem a startok számát tekintve – az elmúlt két évhez hasonlóan – világelső maradna.

Oroszország és Kína közösen tervezi a Hold kutatásának folytatását.

A Csang’e–4 kínai holdszonda már a nyolcadik holdi napját fejezte be a Hold túlsó oldalán, ebből az alkalomból több új felvételt tettek közzé.

Ez a szeptember 4-én indított kísérleti újra felhasználható kínai űrjármű startjának hivatalos COSPAR azonosítója. A többi információból kevés a biztos...

Cikkünkben az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Kína közzétette új űrállomása kiépítésének menetrendjét és új űrhajósjelölteket válogattak.

...a kínaiak tegnap felbocsátott új űrhajójához tartozó kísérleti kapszulával.

Ez lesz a júliusban a Mars felé induló kínai űrszonda neve. Az előkészületek rendben zajlanak, és egyre többet lehet tudni a küldetésről.

A Csang’e–4 küldetés holdjárója megvizsgálta, mi van a Hold túlsó oldalán a felszín alatt.

Újra indult Kína nagy rakétája, először használtak úszó indítóállást és egy-egy 100-as és 300-as mérföldkövet is elértek. Visszatekintünk a kínai hordozórakéták 2019-es sikereire.

Megkezdődhet a holland–kínai kísérlet az univerzum „sötét korszakából” származó rádiósugárzás detektálására.

Pályára állítása mégis késik, mivel az ehhez szükséges hordozórakéta még nem készült el.

Hold körüli pályájáról készített ritkán látható, látványos felvételt a július 2-i napfogyatkozásról a Lungcsiang–2 kínai űrszonda.