Ma hajnalban, közép-európai idő szerint 3 órakor Kína útnak indította első űrhajósát. Tíz perccel később a Sencsou-5 sikeresen pályára állt.

Az ázsiai ország FSW típusú visszatérő holdjain már a nyolcvanas években elkezdte a különféle mikrogravitációs (anyagtudományi, biológiai) kírérleteket. A Sencsu űrhajó automatikus változatain mérőbábuk is repültek.

Kína – hasonlóan a világ többi űrkutató nagyhatalmához – katonai célú űreszközöket is kifejlesztett. 1975-től fotófelderítő visszatérő űreszközöket, 2000-től pedig katonai távközlési műholdcsaládot ismerhettünk meg.

Már beszámoltunk arról, hogy októberre várható az első kínai űrhajós történelmi útja. Történelmi, hisz Kína lesz a harmadik ország, mely önerőből juttat embert a világűrbe. Mostani cikkünkben egy sor újabb információt olvashatnak.

Kina már a nyolcvans évek közepe óta ajánlja saját hordozórakétáit kereskedelmi célokra, azaz vállalja műholdak bér-inditását. Az időzités akkor igen szerencsésnek volt mondható, hisz 1986-ban következett be a Challenger katasztrófája.

Legalább hétfő (azaz szeptember 29-e óta) mind a tizennégy kínai űrhajósjelölt a csiucsüáni indítóközpontban tartózkodik, és már ott folytatja a felkészülést. A hónap közepe óta a történelmi űrhajó és hordozórakétája is összeszerelve várja a startot.

Az ŰRVILÁG információi szerint immár egy hónapja a startasztalon várja az indítást az ötödik kínai űrhajót szállító CZ-2F hordozórakéta. A hivatalos kínai bejelentések szerint a startra október 1-e után “bármikor sor kerülhet, amikor ehhez minden feltétel adott”. Az út attól lesz történelmi, hogy ezen a repülésen a világűrbe indul az első kínai űrhajós.

Lehet, hogy azoknak az űrkutató szakembereknek, akik az első kínai emberes küldetés előkészítésén munkálkodnak, végső célja a Hold elérése?

08:24. A Columbia katasztrófája ellenére Kína nem kívánja leállítani űrhajós programját. Mint arról portálunk korábban beszámolt, az első kínai űrhajós világűrbe küldését (saját rakétával és saját űrhajóval) ez év második felében tervezi az ázsiai ország.

Ma, közép-európai idő szerint 17:40-kor Kínából sikeresen pályára állították a Sencsou-4 űrhajót. A személyzet nélküli űreszköz repülése egyelőre rendben zajlik. Szakértők szerint, amennyiben minden az előzetes forgatókönyv szerint alakul, akkor a következő Sencsou már az első kínai űrhajóst viszi a világűrbe.

A kínai televízió jelentése szerint az első kínai űrhajós indításához a végső előkészületek zajlanak Csiucsüanban.

Már a második kínai mesterséges hold, az 1971-ben felbocsájtott SJ-1 (Shi-Dzsián (“gyakorlat”), vagy Kina-2) is vitt magával olyan berendezéseket, melyek a kozmikus-, és a röntgen-sugárzást, valamint a Föld mágneses mezőit tanulmányozták...

A hatalmas kiterjedésű országban természetes igény van az űrtávközlés, a műholdas helymeghatározás és navigáció fejlesztésére. Cikkünk a leglátványosabb eredményeket foglalja össze.

Kínában az űrtechnikát kiterjedten alkalmazzák az erdészetben, a vízügyben, a geológiai és az óceanológiai kutatásokban, vagy éppen az időjárás előrejelzésben.

Az ázsiai ország napjainkig már jóval több mint félszáz saját épitésű műholdat állitott sikeresen pályára. Ezek között van többek között másfél tucat visszatérő foto-műhold, egy tucat távközlési-, és ugyanennyi tudományos-műhold, valamint a négy (eddig csak automatikusan repült) űrhajó.

1999 júniusának elején a kínai Internet hálózatokon hihetetlen gyorsasággal elterjedt két fotó egy rakétáról, mely az akkori képaláírások szerint a fejlesztés alatt álló első kínai személyzetes űrhajót vinné Föld körüli pályára. Bár a két fotó eredetiségét többen megkérdőjelezték, sokan mégis hajlottak arra, hogy a fotóknak legalábbis „részleges” valóságtartalmuk van, és Kína hamarosan saját űrhajóval, saját űrhajósokat indít a világűrbe.

Kínában sikeresen elindították és pályára állították az ország navigációs és helymeghatározási rendszerének harmadik műholdját.

Az ázsiai ország a jelenlegi elképzelések szerint az ősszel indítja a Sencsu-5 űrhajót, amely az első kínait juttatná a világűrbe. Mint emlékezetes a Sencsu-4 január 5-én 162 órás repülés után sikeresen landolt, és ezzel hivatalosan befejeződtek az űrhajó személyzet nélküli berepülései.

Az előzetesen bejelentett terveknek megfelelően vasárnap Belső-Mongóliában sikeresen landolt a kínai űrhajó negyedik példánya. A Sencsou-4 mostani sima repülése után valószínűnek tűnik, hogy az ország első űrhajósa az idei év második felében kijut a világűrbe. Amennyiben így lesz, akkor Kína a harmadik ország lesz, amely önerőből képes űrhajóst Föld körüli pályára juttatni és onnan visszahozni.

A héten a brazil és a kínai kormány együttműködési nyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében a két ország két újabb földmegfigyelő holdat épít.