Legalább hétfő (azaz szeptember 29-e óta) mind a tizennégy kínai űrhajósjelölt a csiucsüáni indítóközpontban tartózkodik, és már ott folytatja a felkészülést. A hónap közepe óta a történelmi űrhajó és hordozórakétája is összeszerelve várja a startot.
A 14 űrhajós már szeptember 29-én megérkezett Pekingből. Ők egyébként már a Sencsou-4 automatikus űrhajó startján is jelen voltak. Ennek az űrhajónak a kivitele már teljes egészében megegyezett a mostani – immár embert is szállító – űrhajóéval. Ennek köszönhetően az űrhajósjelöltek már tavaly is végigmentek egy startelőkészítési gyakorlaton, mely magában foglalta a beöltözési, be- és kiszállási, vészelhagyási, menekülési és pályára állási teendők és eljárások ismétlését. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelöltek most is ilyen típusú feladatokat gyakorolnak.
Valószínűsíthető, hogy a három legeredményesebb jelölt közül – a pillanatnyi fizikai kondíció alapján – fogják kiválasztani azt, aki Gagarin és Shepard nyomába lépve történelmet csinál, és Kínát a saját űrhajót, saját űrhajóssal indító országok közé repíti.
Kínai hivatalos források továbbra sem közlik azt, hogy hány űrhajós vesz részt az első repülésen, és az mennyi ideig tart. Nyugati szakértők találgatásai szerint Kína igyekszik az első repülés kockázatát a minimális szinten tartani, így valószínű, hogy az űrhajónak csak egyetlen (de maximum kettő) utasa lesz, és nem tart tovább mint egy nap. Az szinte biztosnak tűnik, hogy túl sok tudományos kísérletre nem kell számítanunk, hisz a repülés elsődleges célja a rendszerek működésének ellenőrzése – különben is, az első kínai a világűrben tudományos eredmények nélkül is történelmet ír.
Egyes kínai források szerint a repülésen az űrhajós(ok) társa mindössze 1 kg vetőmag lesz, és szinte biztos, hogy semmiféle mikroorganizmust nem visznek magukkal, hisz probléma esetén az is veszélyeztethetné az űrhajós egészségét.
Másik izgalmas kérdés az, hogy mikor kerülhet sor a repülésre? Erre nyilván nehéz válaszolni, de e sorok szerzője szerint egy dolog elég nagy valószínűséggel kijelenthető. Start előtt mind az amerikai, mind pedig az orosz űrhajósokat szeretik nagyjából egy héttel már a helyszínen “tudni”. Ennek egyik oka mentális (a személyzet már csak a feladatra figyeljen, legyenek távol a családi problémák), a másik egészségügyi. Egyrészről van idő, hogy kiderüljön, ha valami lappangó betegséggel érkezett valaki az űrközpontba, másrészt a védett környezet csökkenti annak a kockázatát is, hogy valaki valamit közvetlenül a repülés előtt “összeszedjen”. Ez alapján egy dolgot szinte biztosan kijelenthetünk: a startra valószínűleg nem kerül sor október 7-10 előtt! Persze még az is lehet, hogy a 14 jelölt helyszíni tréningje miatt még tovább várnak. Az pedig csak hab a tortán, ha műszaki, vagy időjárási problémák vannak, illetve lesznek…
Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben szabadon és ingyenesen felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat. Ennek módja: “Forrás”, illetve “további részletek”: “ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
Szíves megértésüket köszönjük!
A rakéta felkészítése megfelelően halad. Lin Vendzsie – az indító CZ-2F rakéta irányítórendszerének tervezője – szeptember 17-i nyilatkozata szerint a rakéta és az űrhajó augusztus vége óta van az űrközpontban, és szeptember közepére az űrközpont szerelői befejezték a két űreszköz integrálását.
Képünkön a Phoenix TV (Hong Kong) felvétele arról a pillanatról, amikor a két oroszországi tréningre küldött űrhajós átveszi űrhajós-diplomáját a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképzőközpontban, még 1997. december 16-án. A felvételt Kína hosszú évekig nem engedte közölni, azt nyilvánosan csak 2003. szeptember 26-án mutatták be. A fotó érdekessége, hogy több évvel ezelőtt – amikor a két kínai vadászpilóta orosz kiképzése megtörtént – sem volt arról szó, hogy valamelyikük, bármikor orosz űrhajón repülne! A feltételezések szerint a két űrhajóst azért képeztették ki, hogy legyen két “rangidős” a velük együtt mára 14 fősre duzzasztott kínai űrhajós-csapatban. A két Oroszországban kiképzett űrhajós neve – meg nem erősített hírek szerint – (az angol átírás szerint) Li Qinglong és Wu Jie.
Kapcsolódó cikkek:
KÍNA ŰRPROGRAMJA (1. rész): Startra kész az első űrhajós
KÍNA ŰRPROGRAMJA (2. rész): A korai évek
Az előzetesen bejelentett terveknek megfelelően vasárnap Belső-Mongóliában sikeresen landolt a kínai űrhajó negyedik példánya. A Sencsou-4 mostani sima repülése után valószínűnek tűnik, hogy az ország első űrhajósa az idei év második felében kijut a világűrbe. Amennyiben így lesz, akkor Kína a harmadik ország lesz, amely önerőből képes űrhajóst Föld körüli pályára juttatni és onnan visszahozni.
