A kínai Geely önvezető autóinak kommunikációját segítő műholdsereg újabb tagokkal bővült, majd nem sokkal később landolt a kínai mini-űrrepülőgép.

Sorozatunk befejező részére még egy-egy rövid hír maradt a már működő kínai és a még fejlesztés alatt álló indiai „mini” űrrepülőgépekről.

Pontosan ennyi mintát gyűjtött a minap visszatért kínai űrszonda a Hold túlsó oldalán.

A cél már nem csak a Föld körül keringő Tienkung űrállomásra, hanem akár a Holdra küldendő űrhajósok kiválasztása volt.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Sorozatunk második részében űrhajósok, űrturisták és űrpolitika.

Csütörtökön és pénteken 12 órán belül először egy pakisztáni távközlési műhold, majd öt kisebb kínai űreszköz állt Föld körüli pályákra Kínából.

Havi összefoglalónk befejező részében rövid, vegyes híreket olvashatnak az ázsiai és csendes-óceáni térségből.

A terv szerint ennyi időbe telik, amíg a kínai Csang'e-6 űrszonda visszatér a Hold túlsó oldaláról gyűjtött, mintegy 2 kg-nyi anyagmintával.

Havi régiós összefoglalónkat kínai hírekkel folytatjuk, majd egy thaiföldivel zárjuk.

Kínából szerdán két, a jelek szerint a Hold körüli pályára szánt kis kísérleti űreszközt indítottak, de a rakéta végfokozata nem végezte el rendesen a dolgát.

Újra működésben a kínai kereskedelmi Ceres-1S rakéta.

Két hónapot felölelő összefoglalónk második része rakétákkal és a Naprendszer kutatásával foglalkozik.

Visszatért a Hold túlsó oldalán gyűjtött anyaggal a kínai Csang'e-6 űrszonda tartálya.

A kínai űrszonda egysége ma felemelkedett a Hold túlsó oldalán begyűjtött anyagmintával.

Az űrtörténelemben most másodszor sikerült sima leszállást végrehajtani a Hold túlsó oldalán, ismét egy kínai űrszondával. A fő cél ezúttal kőzetminta visszahozatala a Földre.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Ebben a részben a Holdhoz „utazunk”.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza.

A kínai űrállomásra tartó legújabb űrhajó háromfős fiatal személyzettel a fedélzetén startolt Csiucsüanból.

Kínából elindult a legújabb kommunikációs relészonda, amellyel az ázsiai ország közeljövőbeli nagyszabású holdi űrszondás kutatóprogramját szolgálják majd ki.

Ki volt a kínai rakétatechnika atyja és milyen magyar vonatkozása van szakmai pályafutásának? Itt A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk harmadik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.