Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek.
A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) feladata többek közt a Hold túlsó oldalára küldendő mintahozó űrszonda, majd a déli pólus környékére szánt leszállóegység kommunikációs kiszolgálása lesz.
E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.
A helyszínek az ország északkeleti és délnyugati részén vannak, a cél a rádiócsillagászati kutatások mellett a kínai holdprogram és a Naprendszer távolabbi vidékei kutatására induló űrszondák támogatása.
Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.
Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, mégis érdekesek. Ezúttal űrhajósokról és járműveikről lesz szó.
Május elején, 276 napos küldetés után landolt a tavaly augusztusban indított kínai űrrepülő. Hivatalos információ nem látott róla napvilágot, de követéséből azért le lehet vonni néhány érdekes következtetést.