Ki volt a kínai rakétatechnika atyja és milyen magyar vonatkozása van szakmai pályafutásának? Itt A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk harmadik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.
„Új űrverseny kezdődött. A zsákmány a győzteseké. A kihívást az jelenti, hogy az egész emberiség legyen a győztes.”
A világűr: az új határvidék, vad és törvények nélküli hely. Már most is központi szerepet tölt be gazdaságunkban, kommunikációnkban, katonai stratégiánkban és földi nemzetközi kapcsolatainkban. Most ez az emberi felfedezések, a kizsákmányolás – és talán a hódítások – legújabb színtere. Felfelé és kifelé tartunk, és magunkkal visszük a hatalmi harcainkat. Kína, az Egyesült Államok és Oroszország jár az élen.
A fizikai területektől és a műholdakhoz szükséges erőforrásoktól a fegyverekig és a stratégiai csomópontokig a geopolitika ugyanolyan fontos odafent az égbolton, mint idelent a Földön. Aki kíváncsi arra, hogyan jutottunk idáig és merre tartunk, hogy visszatérünk-e a Holdra vagy milyenek lesznek az űrháborúk, a választ ebben a könyvben megtalálja.
Egy ideje gyűlnek az arra utaló jelek, hogy a 21. század meghatározó geopolitikai története a világűrben íródik. Az elmúlt években ritka fémeket és vizet találtak a Holdon; egyes
magáncégek pedig, mint például Elon Musk SpaceX-e, jelentősen csökkentették a világűr elérésének költségét; miközben a nagyhatalmak rakétákat indítottak a Földről, hogy új fegyvereiket tesztelve megsemmisítsék saját műholdjaikat. Mindezek az események egy kibontakozó nagyobb történet részei.
Csien Hszüe-szen az 1940-es években. (Kép: Wikimedia Commons)
Tegnap végét ért a harmadik forduló, amelyben ezt kérdeztük: Ki volt az kínai tudós, akit az amerikai Wernher von Braun és az orosz Szergej Koroljov kínai megfelelőjének és „a kínai rakétatechnika atyjának” tartanak? Milyen magyar vonatkozása van szakmai pályafutásának? A keresett rakétatudós Csien Hszüe-szen (Qian Xuesen) (1911–2009), aki az 1960-as években a Dong Feng („keleti szél”) típusú rakéták gyártását irányította, majd a technikai tudás gyors gyarapodásának köszönhetően jutottak el Kína első műholdjának felbocsátásáig, miközben lefektette a kínai űrprogram alapjait. Csien a Sanghaji Csiaotung Egyetemen végzett, ezután a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT), majd a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) tanult, ahol Kármán Tódor volt a doktori témavezetője.
Ludwig Prandtl német rakétatudós (balra), Csien Hszüe-szen (középen) és Kármán Tódor (jobbra). A II. világháborúban Prandtl a német, Csien pedig az amerikai hadseregben szolgált, a kép tanúsága szerint ezredesként. A kép érdekessége, hogy Prandtl volt 1906–1908 között Kármán doktori témavezetője, Kármán pedig 1936–1939 között Csiené. (Kép: US Army, Wikipedia)
Kína első műholdja, az 1970. április 24-én pályára állított Dong Fang Hong (más megnevezései: Kína-1; COSPAR 1970-034A; Dongfanghong-1; fonetikus magyar átírással Tung Fang Hung: A Kelet vörös). A műhold megépítésének egyik kezdeményezője Csien Hszüe-szen volt. (Kép: Wikipedia)
Köszönjük olvasóink aktivitását, a 24 beküldött megfejtést. A helyes választ adók neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Vizinger Diána olvasónknak kedvezett. Vele hamarosan felvesszük a kapcsolatot, hogy a Park Könyvkiadó el tudja juttatni címére a könyvnyereményét.
Következő rejtvénykérdésünkre csak hétfőig kell várni. Még két forduló van hátra, így aki most nem nyerte meg A földrajz jövője című kötet egy példányát, az se csüggedjen, lesz még esély!
Tim Marshall: A földrajz jövője – Hogyan változtatja meg világunkat a hatalom és a politika a világűrben? Park Könyvkiadó, Budapest, 2024. ISBN: 9789636330606. Fordította: Both Előd. Terjedelem: 320 oldal, füles kartonált, méret: 210 mm × 140 mm. Ára 5499 Ft. Megvásárolható a könyvesboltokban és az online könyváruházakban. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
KÖNYVAJÁNLÓ: A földrajz jövője
REJTVÉNY: A kínai rakétatechnika atyja
Fél évszázada: az első kínai műhold
125 éve született Kármán Tódor
35 éve került pályára az első kínai műhold
KÍNA ŰRPROGRAMJA (2. rész): A korai évek
Almár Iván: Űrhajózás - magyar akcentussal – 125 éve született Kármán Tódor (Természet Világa)
Havi összefoglalónk második részében ausztrál, kazah–orosz és kínai híreket találnak, de zárásképp olvashatnak a regionális startvárakozásokról is.
