Az évforduló alkalmából a Természet Világa legfrissebb, májusi számában jelent meg Almár Iván „Űrhajózás - magyar akcentussal” című cikke.
„Éppen száz évvel ezelőtt, 1906-ban egy 25 éves magyar mérnök elhagyta hazáját, hogy doktori tanulmányait a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával a németországi Göttingen egyetemén folytassa.” – kezdődik az írás, amely a Természet Világa honlapján teljes terjedelemben olvasható (ld. a lenti linket).
A rövid megemlékezésben szó esik Kármán tudományos és tudományszervező munkásságáról. Megtudhatjuk, hogy mi volt a szerepe a rakétatechnika kifejlesztésében, s hogyan alapította a Jet Propulsion Laboratory-t (JPL), amely ma a NASA egyik legnagyobb kutatóközpontja. A szerző végül felidézi személyes találkozásának körülményeit Kármán Tódorral, akinek szerepe a jövőre ötvenéves űrkorszak előkészítésében meghatározó jelentőségű volt. Kármán egyike azon keveseknek, akiknek nevét ma kráter őrzi mind a Hold, mind a Mars felszínén.
Az 1989-ben felavatott emléktábla Kármán Tódor szülőházának falán, a Budapest VIII., Szentkirályi utca 22-ben.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kármán-féle örvényutak - űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Magyarok a Holdon
Almár Iván: Űrhajózás - magyar akcentussal (a Természet Világa teljes cikke)
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idei ifjúsági pályázatának ünnepélyes díjkiosztójára szombaton, a Jövő Házában került sor.
