Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Sorozatunk második részében űrhajósok, űrturisták és űrpolitika.
Űrhajósok, űrturisták
Április 25-én a Sencsou-18 (Shenzhou-18) kínai űrhajó (a szokásokhoz híven) nem csak három űrhajóst szállított az ország modulűrállomására, hanem sok, a kísérletekhez szükséges csomagot is. Ezek között, az egyikben 4 gramm algát, illetve a pontyfélék családjába tartozó négy zebardániót (zebrahal, Danio rerio vagy Brachydanio rerio) helyeztek el. Egy hónappal később a Kínai Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Intézetének (Sanghaj) szakemberei arról számoltak be, hogy az önnfentartó vízi élőhelyet célzó kísérlet rendben halad. Addigra az űrhajósok kétszer vettek vízmintát, és egyszer cserélték a haletetőt. A jelentés szerint a halak (nem meglepő módon) orientációs problémákkal küzdöttek: gyakran úsztak körbe-körbe, vagy éppen háton.
A Tienkung (Tiangong) űrállomás személyzete május 28-án végrehajtotta első űrsétáját is. A Ventien (Wentian) modul zsilipjénak külső ajtaja közel 8,5 órán keresztül volt nyitva, a munkát a hermetikus központi egységből Li Cung (Li Cong) biztosította. Az EVA-t (extra-vehicular activity) végrehajtó Je Kuangfu (Ye Guangfu) és Li Kuangszu (Li Guangsu) a közlemények szerint minden tervezett feladatát elvégezte. Ezek közül kettő emelkedik ki. Egyrészt az eddigi legrészletesebb vizuális és fotografikus átvizsgálását hajtották végre a teljes állomásnak (apró becsapódási nyomokat keresve), másrészt mikrometeoritok és űrszemét ellen védő lemezeket helyeztek el az állomás legkritikusabb külső egységeinek és berendezéseinek védelmére. (Ez volt az ország űrhajósainak 16-odik, Je Kuangfunak a második, Li Kuangszunak az első űrsétája – egyben az eddigi leghosszabb kínai EVA. Fotó: CNSA)
(Forrás: CCTV / YouTube)
Az első indiai űrturistaként emlegetik Gopi Thotakurát (Gopichand Thotakura – az alábbi képen a bal szélen), aki részt vett a Blue Origin májusi (hetedik személyzetes), NS-25 jelű űrugrásában. Thotakura pilóta és vállalkozó, aki hamarabb repült kisrepülőgéppel, mint hogy jogosítványa lett volna, és az amerikai Embry-Riddle Repülési Egyetemen szerzett BSc fokozatot repüléstudományból. Az indiai Vijayawadában született, 30 éves indiai vállalkozó jelenleg az atlantai repülőtér közelében él, ahonnan a Preserve Life Corporationt vezeti.
Űrpolitika
Sikeresen zajlott le Thaiföld első, alacsony pályás, kínai szélessávú hálózati szolgáltatást biztosító kommunikációs műholdas kísérlete. A teszthez a pekingi GalaxySpace vállalat a thai Mahanakorn Műszaki Egyetemen telepített milliméteres hullámhosszon üzemelő terminált, amely a beszámolók szerint az ottani időjárási viszonyok között is megfelelően működött.
Május 24-én Eric Garcetti, az Egyesült Államok Indiába akkreditált nagykövete látogatást tett az ISRO néhány létesítményében, ahol több indiai szakemberrel és természetesen az ISRO elnökével, valamint az Űrminisztérium titkárával, Shri Somanath-tal is találkozott. Megvitatták a jelenleg folyó közös programokat (Artemis Accords, NISAR, illetve a Csándráján-3 holdi űrszondán elhelyezett amerikai lézervisszaverő), és szót ejtettek új projektekről is. Ezek között kettő igazán érdekes elképzelés. Az egyik egy indiai javaslat egy G20-as (közös) műholdra a Föld környezetének és a klímaváltozásnak a vizsgálatára. A másik pedig egy Gaganján (Gaganyaan) teherűrhajó-változat lenne, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjához való indiai hozzájárulásként.
Párhuzamosan a május 22–24-i kazanyi BRICS+ csúccsal Moszkvában május 23–24-én zajlott a BRICS+ országok űrügynökségeinek vezetői konferenciája. Ez a rendezvény volt egyben az első ilyen BRICS+ esemény. (A BRICS a 2009-ben alapító Brazília, Oroszország, India és Kína, valamint az egy évvel később csatlakozott Dél-Afrika angol neveinek kezdőbetűiből létrehozott rövidítés. Az idei év elejétől azonban már BRICS+-ról beszélhetünk, miután Egyiptom, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek és Irán is csatlakozott a kezdeményezéshez, melyben egyébként Indonézia és Törökország is tagjelölt. Aláhúzva jelöltük az ázsiai hírmozaikunk szempontjából releváns országokat. – A szerző megj.)
Május 30-án felállt Dél-Korea Űrügynöksége, a Korea Aerospace Administration (KASA), melynek célja a légi és űripari szakpolitika vezetése és ezen iparágak fejlesztése. A szervezet létrejöttéhez szükséges volt, hogy a koreai nemzetgyűlés (parlament) elfogadja az új űrtörvényt, és ennek részeként közös fedél alá hozhattak különböző szakpolitikákért és projektekért felelős állami szervezeteket. A KASA éves költségvetése mintegy 758,9 milliárd von (kb. 556 millió dollár).
(Fotó: Dél-koreai Tudományos és Infokommunikációs Technológiai Minisztérium)
Az ügynökség feladati között szerepel a koreai űrtevékenység és űrkutatás stratégiai irányának kijelölése, a dél-koreai műholdas navigációs (GPS-kiegészítő) rendszer fejlesztése, többször felhasználható hordozórakéta kifejlesztését célzó projekt elindítása, holdi leszállószonda létrehozása 2032-ig, valamint egy Mars-lander sima leszállása a vörös bolygón 2045-ben. (Mint emlékezetes az ország első Hold-orbitere, a Danuri remekül teljesített 2022-ben, és a saját fejlesztésű Nuri hordozórakétát is sikerült 2023-ban szolgálatba állítani.) Korea 2025-ben tervezi a Nuri következő indítását. Az ország vezetői azt ígérik, hogy a KASA költségvetését 2027-re 1,5 billió vonra (kb. 1,1 milliárd dollár) emelik!
Kapcsolódó cikkek:
Sencsou-18
Ázsiai mozaik – 2024. április (1. rész)
Az első afroamerikai „majdnem-űrhajós”
Ázsiai mozaik – 2021. augusztus
Elindult az első koreai holdszonda
NEXTSat-2 és a hét törpe: start Dél-Koreából
Ázsiai mozaik – 2024. május (1. rész)
Az űrtörténelemben most másodszor sikerült sima leszállást végrehajtani a Hold túlsó oldalán, ismét egy kínai űrszondával. A fő cél ezúttal kőzetminta visszahozatala a Földre.
