Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Augusztus 15-én jelentették a kínai szakemberek, hogy a Csuzsung (Zhurong) marsjáró elérte tervezett – 90 marsi napos, avagy 92 földi napos – élettartamát, azaz innentől kezdve minden további munkával töltött napot ajándéknak tekintenek. A bejelentéskor a Csuzsungnak még 111 méternyi „autókázás” hiányzott az egy kilométeres távolsághoz. Ennek a távolságnak a megtételéhez nyolc napra volt szükség, hisz augusztus 23-án az ázsiai rover túljutott az 1 kilométeren.
Ezen az archív felvételen a Csuzsung visszapillant a leszállóplatformjára. A keréknyomokon jól látszik, hogy az üzemeltetők korábban egy kisebb sziklamező kikerülésére utasították. (Kép: CNSA)
Augusztus 17-én honi bázisáról kifutott a nyílt tengerre a Jüanvang-6 (Yuanwang-6) követőhajó, és irányt vett az Indiai-óceán felé. Közel 30 ezer kilométeresre és 76 naposra tervezett útján „fontosabb rakétaindítások és orbitális manőverek megfigyelése” lesz a feladata. Bár a kínai közlemény ennél részletesebben nem említi a hajó feladatait, de abból kiindulva, hogy a kikötőbe október végére kell visszatérnie, sejthetjük, hogy a hajó részt vesz a harmadik automatikus teherszállító űrhajó (Tiencsou-3) szeptemberre, és a Sencsou-13 személyszállító űrhajó októberre indításainak, és űrállomáshoz való dokkolásainak megfigyelésében és irányításában. Ezt megelőzően minden bizonnyal „bedolgozik” a Tiencsou-2 átdokkolásába is.
Dél-Korea legjelentősebb műholdas távérzékelésre specializálódott cége a Satrec Initiative. Egy augusztus 18-i bejelentés szerint a Hanwha csoporthoz tartozó cég 2024 első negyedévében pályára állítja a SpaceEye-T nevű nagyfelbontású, alacsony pályás (LEO) műholdat. Ez az űreszköz lesz az első lépés egy nagyobb konstelláció kialakításában. Erről az alacsony pályás, nagyfelbontású műholdkonstellációról az ázsiai vállalkozás többet nem közölt, viszont elmondták, hogy ők csak a műholdakat építenék, míg az üzemeltetést az SIIS, a kereskedelmi hasznosítást pedig az SIA végezné.
SpaceEye-T. (Kép: Satrec Initiative)
A SpaceEye-T tömege kb. 700 kg lenne, kamerája 12 km-es sávot látna át, és a legjobb felbontás elérné a 30 cm-t. (Mint az olvasóink előtt talán ismert, a Satrec Initiative-et 1999-ben azok a mérnökök alapították, akik a KAIST-ban megépítették az első koreai műholdat, a KITSAT-1-et.)
A BRICS országcsoport űrügynökségei (Brasil, Russia, India, China, Republic of South Africa, vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) augusztus 18-án egy virtuális aláírási ceremónia (videokonferencia) keretében ratifikálták azt a szerződést, melynek értelmében a jövőben megosztják egymással egyes műholdas távérzékelési adataikat. Az űrügynökségek vezetői megegyeztek, hogy a brazil–kínai CBERS-4, az indiai Resourcesat-2 és -2A, a kínai Kaofen-6 és Cöjöan-3-02 műholdak által gyűjtött térképészeti és erőforrás-kutatási felvételeket – igény esetén – egymás rendelkezésére bocsátják. Várakozásaik szerint erre leginkább ipari és természeti katasztrófák esetén, illetve környezeti monitoring programok keretében lesz szükség. A tagintézmények az adatok vételére a brazil Cuiaba, a dél-afrikai Hartebeesthoek, az indiai Shadnagar-Hyderabad, a kínai Szani, és az orosz (Moszkva környéki) követőállomásokat vehetik igénybe.
A virtuális aláírók (a felső sortól, balról jobba) Dr. K. Sivan (ISRO, India), Dr. D. Rogozin (Roszkoszmosz, Oroszország), C. Moura (AEB, Brazília), V. Munsami (SANSA, Dél-Afrika), K. Csang (CNSA, Kína) és S. Bhattachayya (BRICS Sherpa, India)
Kapcsolódó cikkek:
Ázsiai mozaik – 2021. július (2. rész)
Kínai szelfi a Marsról
GYORSHÍR! Legördült a kínai marsjáró
Kifutott a kikötőből a követőhajó
Ázsiai mozaik – 2021. június
Az utolsó kínai–brazil távérzékelő hold
Pályán a Resourcesat-2A
Végre egy sikeres start Indiából
Kaofen-6
Kínai és argentin műholdak indultak
Pénteken két kínai űrhajós közel 6 órát töltött munkával a Tienho űrállomáson kívül.
