A kínai Jütu (Yutu, avagy Jáde nyúl) holdjáró 31 hónapot töltött az égitest felszínén. Mostanáig bírta működőképesen.
A kínai Jütu (Yutu, avagy Jáde nyúl) holdjáró 31 hónapot töltött az égitest felszínén. Mostanáig bírta működőképesen.
Kína gőzerővel készíti első nagy, modulrendszerű űrállomását. Ezúttal a megvalósítás tervezett menetrendjét is nyilvánosságra hozták.
A Jaokan-30 egy Hosszú Menetelés-2D rakétával startolt május 15-én.
A kínai emberes űrprogram következő nagy lépése 2016 harmadik negyedévére várható.
Bár mozgásra nem képes, azért még most is működik a 2013 decemberében a Csang'e-3 szondával a Holdra érkezett Jütu holdjáró.
Több szinten is nemzetközi együttműködésre hívja Kína az érdeklődő partnereket holdprogramja folytatásához. A világon elsőként a Hold túlsó oldalán szándékoznak leszállni.
Ennyit számláltak meg kínai kutatók a 2013 végén a Holdra leszállt Jütu rover radarjának mérései alapján.
Űrhajók és űrállomás. Háromrészes cikksorozatunk második részében a kínai személyzetes űrrepülési terveket tekintjük át.
A Csang'e-5-T1 tesztűrszonda megkerülte a Holdat, majd sikeresen befejezte alig több mint nyolc napos küldetését.
Három kínai önkéntes 105 napon át vett részt a kísérletben, amiben a jövendő űrkolóniák elsőre bizarrnak tűnő élelmezési lehetőségeit vizsgálták.
A Science magazin rövid interjút közölt a kínai holdszondás űrprogram vezetőjével.
Kína folyamatosan bővíti űrkutatási együttműködését Oroszországgal és az ESA-val. Az USA-val nem, de ez az amerikaiakon múlik.
A júniusban bemutatkozó új kínai hordozórakéta hajón jut el Tiencsinből Hajnan szigetére.
Az év utolsó startjával állt pályára a Kaofen-4, amely geostacionárius pályáról 50 m-es felbontással kémleli majd Kínát és környékét.
Az UV-távcső csaknem két éve működik a Holdon, méghozzá a szakemberek megelégedésére, amit a kalibrációs adatok is alátámasztanak.
A kínai emberes űrrepülés eddigi eredményei jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy 2018–2022 közt felépüljön az első modulrendszerű kínai űrállomás.
Az Európai Űrügynökség (ESA) kínai partnerével együtt pályázatot hirdetett tudományos űreszköz megvalósítására, 2021-es startra.
Háromrészes cikksorozatunk első részében a Hold és a Mars kutatására vonatkozó tervekről lesz szó.
Körberepüli a Holdat, majd visszatér a Földre a most indult kínai űrszonda, a Csang'e-5-T1 (Chang'e-5-T1).
A kínai holdjáró most épp újabb éjszakai hibernációját tölti. A korábbi rossz hírek után már az is nagy dolog, hogy legutóbbi elaltatásakor még működött. Gurulni azonban már nem fog.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu