Sikeresnek tűnik az új, Hosszú Menetelés-5 (LM-5, CZ-5) nehéz asztronautikai hordozórakéta mai, első repülése. A start megnyithatja az utat a 20-as évek modul-űrállomásához!

Megérkezett a Sencsou-11 űrhajó a második, új kínai kísérleti űrállomásmodulhoz, a Tienkung-2-höz.

A Tienkung-2 kísérleti modult egy Hosszú Menetelés-2F rakétával állították pályára Csiucsüanból.

Az augusztus 31-én indított kínai földmegfigyelő műhold a jelek szerint nem érte el a pályáját, de hivatalosan nem tudni semmit a sorsáról...

A Science magazin rövid interjút közölt a kínai holdszondás űrprogram vezetőjével.

Kína folyamatosan bővíti űrkutatási együttműködését Oroszországgal és az ESA-val. Az USA-val nem, de ez az amerikaiakon múlik.

A júniusban bemutatkozó új kínai hordozórakéta hajón jut el Tiencsinből Hajnan szigetére.

Az év utolsó startjával állt pályára a Kaofen-4, amely geostacionárius pályáról 50 m-es felbontással kémleli majd Kínát és környékét.

Az UV-távcső csaknem két éve működik a Holdon, méghozzá a szakemberek megelégedésére, amit a kalibrációs adatok is alátámasztanak.

A kínai emberes űrrepülés eddigi eredményei jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy 2018–2022 közt felépüljön az első modulrendszerű kínai űrállomás.

A 33 naposra tervezett – kínai rekordnak számító – személyzetes űrrepülés félidejébe érkezett. Ennek kapcsán osztunk meg néhány új információt a Tienkung-2 űrlaborról és az ott folyó kísérletekről.

A kínai űrhajó fedélzetén két férfi, Csing Haj-peng és Csen Tung az új űrállomásmodul, a Tienkung-2 felé tart.

Az előkészületek alapján úgy tűnik, hogy az ázsiai szakemberek jól haladnak a Tienkung-2 (Tiangong-2) startelőkészítésével. Nyugati vélemények szerint a hat napos startablak 15-én nyílik.

A kínai Jütu (Yutu, avagy Jáde nyúl) holdjáró 31 hónapot töltött az égitest felszínén. Mostanáig bírta működőképesen.

Kína gőzerővel készíti első nagy, modulrendszerű űrállomását. Ezúttal a megvalósítás tervezett menetrendjét is nyilvánosságra hozták.

A Jaokan-30 egy Hosszú Menetelés-2D rakétával startolt május 15-én.

A kínai emberes űrprogram következő nagy lépése 2016 harmadik negyedévére várható.

Bár mozgásra nem képes, azért még most is működik a 2013 decemberében a Csang'e-3 szondával a Holdra érkezett Jütu holdjáró.

Több szinten is nemzetközi együttműködésre hívja Kína az érdeklődő partnereket holdprogramja folytatásához. A világon elsőként a Hold túlsó oldalán szándékoznak leszállni.

Ennyit számláltak meg kínai kutatók a 2013 végén a Holdra leszállt Jütu rover radarjának mérései alapján.