Hold körüli pályájáról készített ritkán látható, látványos felvételt a július 2-i napfogyatkozásról a Lungcsiang–2 kínai űrszonda.
Hold körüli pályájáról készített ritkán látható, látványos felvételt a július 2-i napfogyatkozásról a Lungcsiang–2 kínai űrszonda.
A kínai Csang'e-4 leszállóegység állomáshelyén harmadszor ment le a nap. A Jütu-2 holdjáró már elérte eredetileg tervezett minimális élettartamát.
A kínai Csang'e-4 leszállóegység és a holdjáró is sikeresen átvészelte az első éjszakáját. A Hold túlsó oldalán hidegebb van, mint az innensőn.
Űrszondás programokból válogatva fejezzük be az új esztendő várható űreseményeinek év eleji áttekintését.
Célba ért a kínai Csang'e-4 űrszonda: sima leszállást hajtott végre a Von Kármán-kráterben, megkezdve a Hold kutatásának új korszakát.
A Csang’e–4 hamarosan leszáll a Hold túlsó oldalára. Kína azonban sokkal nagyratörőbb terveket is dédelget: az egész Naprendszer meghódítását.
Kína decemberben indítja a Csang’e–4 szondát a Holdhoz, az űrkutatás történetében először terveznek sima leszállást a Hold túlsó oldalán.
Kínát nem veszik be a Nemzetközi Űrállomás programjába, ezért saját, tervezett űrállomását ajánlotta fel a nemzetközi közösségnek, a pályázat már nyitva áll. Egy amerikai véleményt is ismertetünk.
Egy Hosszú Menetelés-4C rakétával állt pályára három katonai földmegfigyelő hold és egy kísérleti nanoműhold Csiucsüanból.
Április 2-án, magyar idő szerint kora hajnalban megsemmisült a sűrű légkörben a Tienkung-1 kínai űrállomásmodul.
A Csendes-óceán fölött a légkörbe lépve, irányított körülmények között megsemmisült Kína második kísérleti űrállomásmodulja.
Legalábbis a Space Review szerzője szerint. Vagy csak a provokatív címmel akarja ráébreszteni az Egyesült Államok illetékeseit az amerikai haladás csigalassú tempójára.
Egymást fotózta a kínai Csang'e-4 szonda leszállóegysége és a Jütu-2 holdjáró.
Tegnap szállt le a Hold túlsó oldalán a Csang'e-4 űrszonda, és néhány órával később sikeresen el is indította a vele együtt érkezett rovert.
Néhány érdekes statisztikai adat a világ idei űrtevékenységéről – a teljesség igénye nélkül.
A Csang'e-4 (Chang'e-4) a második leszálló űreszköz Kínából a Holdhoz, az égitest tőlünk sosem látható oldalára szeretnék juttatni – az űrkutatás történetében először.
Folytatódik a holdprogram, a nem túl távoli tervek között újabb célpontként a Mars, sőt a Jupiter is szerepel.
A kínai Csüecsiao (Queqiao) a Hold túlsó oldalán való leszállásra tervezett társa előtt indult, hogy majd közvetíthesse annak adatait a Földre.
85-ös a sorszáma, Kínából származik, és köze van a hét elejének nagy visszhangot kiváltó űreseményéhez. Mi az?
Április 1-jéről 2-ára virradó éjjel belépett a légkörbe és megsemmisült a Tienkung-1 kínai űrállomásmodul.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu